Az általános oltási kötelezettségről januárban kezdett parlamenti vitában a kormányoldal - a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) - képviselői nem alakítottak ki egységes álláspontot, és az ellenzékkel sem sikerült megállapodásra jutniuk.

Az oltási kötelezettség kormánypárti támogatóinak eredeti szándéka szerint a felnőtteket - 18 éven felülieket - kellett volna az oltás beadatására kötelezni, de nem sikerült többséget szervezni a kezdeményezéshez sem a koalíciós pártok frakcióiban, sem az ellenzékkel együttműködve. Így végül csupán azt indítványozták, hogy a 60 éven felülieknek írják elő az oltást.

Azonban ez az indítvány sem nyerte el a képviselők többségének támogatását. A csütörtöki, név szerinti szavazáson 378 nem szavazattal, 296 igen szavazat és 9 tartózkodás mellett vetették el a javaslatot. A szociáldemokraták és a Zöldek képviselőinek többsége ugyan támogatta az előterjesztést, de a liberálisok 92 képviselője közül 79 ellene voksolt.

"Nem tartozik az állam feladatai közé, hogy felnőtt embereket arra kényszerítsen, hogy akaratuk ellenére védekezzenek" - húzta alá a szavazás előtti vitában Wolfgang Kubicki parlamenti alelnök, a kötelezettséget elutasító liberális képviselők vezetője.

Az ellenzék nem segítette ki a megosztott kormányoldalt, bár a legnagyobb ellenzéki erőnél, a CDU/CSU jobbközép pártszövetségnél a többség nem utasítja el az oltási kötelezettség gondolatát. Ezt fejezi ki a szövetség saját indítványa, amely szerint úgynevezett lépcsőzetes oltási mechanizmus révén a járványhelyzet alakulásának függvényében, eseti alapon kell dönteni arról, hogy mely korcsoportnak vagy foglalkozási csoportnak kell előírni a kötelező oltást.

Ezt az indítványt 496 nem szavazattal, 172 igen szavazat és 9 tartózkodás mellett utasította el a Bundestag. Igennel csak a CDU/CSU frakciójában szavaztak, de ott sem mindenki, öten tartózkodtak, ketten az előterjesztés ellen voksoltak. Az összes többi frakció csaknem teljes egységben utasította el a CDU/CSU javaslatát, az oltási kötelezettség ügye így egyelőre elbukott a német törvényhozásban.

A szövetségi kormány kezdettől távol tartotta magát a vitától, arra hivatkozva, hogy a képviselőknek önállóan, a lelkiismeretük alapján, a frakciófegyelem elvének felfüggesztésével kell dönteniük az ügyről.

Az általános oltási kötelezettség bukása nem érinti azt a tavaly decemberben elfogadott törvényt, miszerint az egészségügyben és az ápolás-gondozás területén dolgozóknak március 15-ig meg kellett szerezniük a teljes oltást a Covid-19 ellen.

A szövetségi kormány adatai szerint csütörtökig a lakosság 76 százaléka - 63,2 millió ember - szerezte meg a teljes védőoltást a Covid-19 ellen. A teljes oltás utáni emlékeztető oltást a lakosság 58,9 százaléka - 49 millió ember - kapta meg. Az oltatlanok 19,5 millióan vannak, a lakosság 23,4 százalékát teszik ki. Közülük 4 millióan - a lakosság 4,8 százaléka - ötévesnél kisebb gyerek, akinek egyelőre nincs oltóanyag.

Európában egyelőre egyetlen országban, Ausztriában vezették be a Covid-19 elleni általános oltási kötelezettséget, de március elején ott is felfüggesztették, egyelőre három hónapra. A döntést azzal indokolták, hogy az uralkodó vírusváltozat, az omikron variáns többnyire enyhe lefolyású betegséget okoz, amelynek gyógyításához nincs szükség kórházi kezelésre, ezért nincs is veszélyben az egészségügyi rendszer teljesítőképessége, holott az oltási kötelezettség éppen a rendszer túlterhelődésének megelőzésére szolgálna.