Városlista
2022. május 26, csütörtök - Fülöp

Hírek

2012. Január 05. 07:32, csütörtök | Belföld
Forrás: mno.hu/MTI - Fotó: Bartha Dénes

Megválasztották az év fáját

Megválasztották az év fáját

A hazai erdők egyik legkorábban, már a lombfakadással egy időben virágzó fafaját, a zselnicemeggyet választotta 2012-ben az év fájának az Országos Erdészeti Egyesület.

Az egész Európában elterjedt fafaj termését a kőkorszaki ember fogyasztotta, napjainkban az erdők élővilágának változatosságát növelő szerepe és esztétikai értéke jelentős.

Akár már április elején, a lombfakadással egy időben virágzik a zselnicemeggy (Padus avium), mely 2012-ben az év fája címet viseli. Az Országos Erdészeti Egyesület által az idei évre a figyelem középpontjába emelt fafaj magyar neve a szláv eredetű zöld (zelena) szóból vezethető le, ami szintén a korai lombfakadásra utal. Erősen illatos, 15-20 fehér virágból álló fürtös virágzata a mészkerülő erdők patak és folyó menti részeinek dísze. A magyar nyelv ismeri még májusfaként, büdöshársként, gyöngyvirágfaként, vagy apró fekete terméseire utalva vadmeggyként és kutyacseresznyeként is.

Világhódító

A zselnicemeggy hatalmas elterjedési területtel bír, Eurázsia java részét felöleli. Európában a Skandináv-félsziget északi csücskéig is eljut, délen viszont az Ibériai-, Appennin- és Balkán-félszigeten felszakadozottá válik elterjedési területe. Nyugat–keleti irányban Nagy-Britanniától egészen az Amur-vidékig, Kamcsatkáig és Japán északi részéig nyúlik, érdekes módon Észak-Afrikában az Atlasz-hegységben is megjelenik, s itt éri el legmagasabb előfordulását 2200 méter tengerszint feletti magasságon. Közeli rokonai Koreában és Észak-Amerikában élnek, ez utóbbiak közé tartozik a hazánkban idegenhonos fajként terjedő kései meggy (Padus serotina).

Gyógyszer

A 8-18 méteresre is megnövő fafaj kedvezőtlen termőhelyeken cserjeméretű marad. Feketésszürke kérge egyébként gyógyászati jelentőségű (Cortex Pruni Padi), amelynek hatóanyaga vizelethajtó, izzasztó hatású, s köszvény, reuma és szifilisz ellen is használták. Különösen a skandináv országokban kérgéből színanyagokat vontak ki, s különböző vegyi anyagok hozzáadásával szürke, narancssárga vagy sötétbarna gyapjúfestékeket nyertek.

Borsó nagyságú, fényes fekete, lédús termései keserédesek, július végén érnek. Bár kevésbé élvezhetőek, régészeti bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy a kő- és bronzkorban fogyasztották azokat. Ázsiai népek gyümölcslé és vegyes gyümölcsíz készítésére ma is alkalmazzák. Fateste sárgás- vagy vörösesfehér, közepe – gesztje – zöldesen sávozott. A faanyag meglehetősen rugalmas, könnyen hasítható, jól polírozható és esztergálható. Nincs akkora jelentősége a faiparban, mint a közönséges cseresznyének, de a belsőépítészetben és csónakgyártásnál gyakran találkozunk érdekes faanyagával.

Mészkerülő

Termőhelyi igényei közül ki kell emelni a fagyokkal szembeni ellenálló-képességét, a hidegtűrését, valamint a magas vízigényét. Ezeken kívül tipikus mészkerülő faj, mindig mészmentes termőhelyi viszonyok között jelenik meg. Szereti a humuszban és tápanyagokban gazdag talajokat, lombos fafajaink közül lombalma az egyik leggyorsabban lebomló, nagy mennyiségű kalciumot juttat vissza a talajba, ezáltal termőhelyét is javítja. Termőhelyi igényének megfelelően hazánkban a sík vidékeken, elsősorban az ártereken jelenik meg, ahol jól elviseli a nagyobb termetű fafajok árnyalását. Ezenkívül ott van a láperdőkben is, ebből következően mind a mozgó, mind a pangó vizet jól tolerálja. A hegy- és dombvidékeken a patakok mentén találjuk, miként a láperdőkben, itt is a mézgás éger (Alnus glutinosa) jellemző kísérő fafaja.

Az év fája

Az év fája mozgalmat Magyarországon az Országos Erdészeti Egyesület 1996-ban indította útjára. Célja, hogy a hazai erdők kevésbé ismert fafajait mind a szakmai, mind a nagyközönség számára bemutassa, közelebb hozza. Az adott évben az erdészeti ismeretterjesztés, az erdei iskola programok, tanulmányi versenyek és a szakmai kutatások kiemelten foglalkoznak az év fájával. Az elmúlt időszakban mintegy 200 tanulmány és kiadvány jelent meg az év fájával kapcsolatban. 2012-ben az Országos Erdészeti Egyesület együttműködik az Ökotárs Alapítvánnyal, az alapítvány által 2010-ben meghonosított Év fája verseny magyarországi lebonyolításában. A Csehországból indult kezdeményezéshez eddig 7 európai ország csatlakozott, hazánkban tavaly 92, a helyben élőknek valami okból fontos fát (faegyedet) neveztek a versenybe. A jelöltek közül a szakmai zsűri által kiválasztott 12 döntős fára összesen 9871-en szavaztak.

Hősök

A közönségszavazás alapján az Év fája a „Felsőmocsoládi öreg hárs” lett, a Hős fa címet pedig az ötvöskónyi kastélypark hársfája kapta. A 2012. évi versenyt májusban hirdeti meg az Ökotárs Alapítvány, az Evfaja.okotars.hu oldalon, az Országos Erdészeti Egyesület pedig szakmai tudásával és különdíjjal segíti a vetélkedő sikerét.

A 2012-es év fafajának választott zselnicemeggyről és az év fája mozgalomról bővebben olvashat az Országos Erdészeti Egyesület honlapján, a www.oee.hu oldalon.

Ezek érdekelhetnek még

2022. Május 26. 09:54, csütörtök | Belföld

Elfogtak egy nőt és egy ügyvédet egy idős férfi kifosztása miatt

Elfogtak egy 44 éves budapesti nőt és egy szolnoki ügyvédet, aki ki akart fosztani egy idős férfit - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda csütörtökön a police.hu oldalon.

2022. Május 26. 08:41, csütörtök | Belföld

Százszor riasztották a tűzoltókat országszerte a viharok miatt

Országszerte mintegy száz alkalommal riasztották a tűzoltókat szerdán a heves szél és a jégeső okozta károk miatt - tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az MTI-t.

2022. Május 26. 07:00, csütörtök | Belföld

Erős nyári szezonra számít a rendőrség a Balatonnál

Az újra megrendezendő nagyfesztiválok miatt is erős nyári szezonra számít a rendőrség a Balatonnál, ahol a korábbi évekhez hasonlóan középiskolások is segítik majd a bűnmegelőzési munkát

2022. Május 26. 05:00, csütörtök | Belföld

Medve járkál egy Pest megyei település határában

Egy magányosan kóborló barnamedvéről érkezett szerdán lakossági bejelentés a Pest megyei Acsa és Püspökhatvan közötti területről, a nyomok vizsgálata igazolta, hogy valóban medve járt a térségben