"Ki ne ismerné Magyarországon a vadkacsát, minek erről szavazni?" – gondolhatják sokan. Csakhogy a récék közel harminc faja fordult elő eddig bizonyítottan hazánkban és a vadkacsaként ismert tőkés réce ezek közül csak egy.

Miért a récék?
Ezek a madarak erősen kötődnek a nyílt vízfelületű vagy ilyenekkel tarkított tavakhoz, mocsarakhoz – pont ahhoz az élőhelytípushoz, amit különösen érzékenyen érint, veszélyeztet a klímaváltozás, a nem megfelelő gazdálkodás és területhasznosítás. Ezért különösen fontos a tavak, mocsarak védelme, és ennek üzenetét – mintegy az élőhelytípus nagyköveteként – sokkal kézzelfoghatóbbá teszi egy látványos és érdekes récefaj.

Meddig lehet szavazni?

A 2024. július 25. 12 óráig tartó internetes szavazás lezárultával a legtöbb voksot kapott faj nyeri el a 2025 év madara címet. Az MME ez alapján indítja el a jövő évi kampány előkészítését.

Böjti réce

Eurázsiában fészkel, Délnyugat-Angliától egészen a Csendes-óceánig, elsősorban az európai lomb- és elegyes erdők, továbbá az ázsiai erdőssztyepp- és sztyepprégiókban. Vonuló madárfaj, a telet Afrikában, a Száhel-övezetben, valamint Ázsiában tölti. Fészkeléskor előnyben részesíti a sík vidéki nyílt vízfelülettel rendelkező mocsarakat és mocsárréteket, szikes tavakat, nedves réteket, a halastavi költése ritka. A költéshez április közepén fog hozzá, a fészek rendszerint a vízhez közel található, általában a középmagas növényzetben. A fészkelés során kisebb mélyedést készít, amit a tojó a pehelytollaival bélel ki. A fészekaljak 6-13 tojásból állnak, a kotlási idő 22-23 nap. A fiókák fészekhagyók, röpképességüket 5 hetesen érik el.Vonuláskor szinte minden jelentősebb vizes élőhelyen előfordul. Előszeretettel táplálkozik sekély tocsogókon, főleg magokat, zöld növényi részeket és gerincteleneket fogyaszt.

Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A világállománya, európai és hazai állomány is csökken.

Kanalas réce

Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában honos, a sarkkörtől délre fekvő területeken költ, a boreális, mérsékelt övi, sztyeppi és félsivatagi zónában. Vonuló madárfaj, Közép- és Nyugat-Európában, Észak-Afrikában, Dél-Ázsiában, Észak-Amerika déli területein és Közép-Amerikában telel. Fészkelés során kifejezetten keresi a sekély tavakat, szikes tavakat és réteket, mocsárréteket, elsősorban ott, ahol szigeteket is talál. Valamennyi réce közül ennek a fajnak alkalmazkodott a csőre leginkább a szűrögetéshez. Nyílt vizeken úszva táplálkozik, legtöbbször rovarokat, gyommagvakat szűr ki a vízből vagy csipeget fel a víz felszínéről. Általában későn, május közepétől kezd költésbe. Fészekalja 8-12 tojásból áll. Fészkét sokszor avas fűcsomóba rejti, zsombékra, a növényzet alá.

Fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A világállománya csökkenő, az európai állomány stabil, míg a hazai állomány csökkenő.

Nyílfarkú réce

Holarktikus elterjedésű faj, vonuló, Afrikában, Dél- és Kelet-Ázsiában, Észak-Amerika déli területein, Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi peremén telel. Fészkelés során kötődik a szikes tavakhoz és mocsarakhoz. Vonuláskor előfordul a szikes tavakon, halastavakon, víztározókon. A vízben és a vízparton parti növényzettel, magokkal és kisebb gerinctelenekkel (rovarok, rákok, kagylók) táplálkozik. Ősszel és télen többnyire a növényekkel táplálkoznak, a nyári-tavaszi hónapokban gyökerekkel, akár kisebb halakkal is. Április utolsó harmadában kezd költésbe, általában a víztől 80-200 méterre, sok esetben ürmös, cickafarkos sziki csenkeszes gyepekben. A tojó 7-10 tojást rak, melyeket 22-23 nap alatt költ ki, majd a kiskacsákat azok önállóvá válásáig vezetgeti, védelmezi.

Védett madár, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

További részletek és videók