Egyes becslések szerint az országban körülbelül egymillió kút gazdája figyeli aggódva azt, hogy mit kell tennie a birtokában lévő ásott vagy fúrt kúttal. A hatályos jogszabályok értelmében az ásott vagy fúrt kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Ha a kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni. Amennyiben a hatóság a fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg a vízgazdálkodási bírságot is ki kell szabni.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény értelmében a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól mentesülhet a létesítő, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Nagyon sok családi ház udvarán, kertjében, vagy mezőgazdasági termelők földjén, állattartó telepein vannak ilyen kutak. A törvény szerinti eljárással két nagy probléma van. Az egyik, hogy ha valaki a szabályok szerint akar eljárni (megfelelő képesítéssel rendelkező szakember által készített terv benyújtása, illeték fizetés) az körülbelül százezer forintos költséget is jelenthet. A másik probléma, hogy nincs annyi képesítéssel rendelkező szakember, aki a 2018 december 31-i határidőig az ország sok százezer kútjának a tervdokumentációját elkészíti. Fennmaradási engedélyt benyújtani csak ezzel lehetne. Ráadásul több szakember is azt nyilatkozta, hogy nem is biztos, hogy elvállalnák, hiszen utólag "megtervezni" egy ki tudja mikor, hogyan fúrt kutat szinte lehetetlen úgy, hogy azért a tervező a felelősséget is vállalja. Az már csak hab a tortán, hogy aki ezt a hercehurcát nem akarja vállalni, és úgy gondolja, hogy betemeti a kútját, az sem olyan egyszerű. A vízilétesítmény megszüntetése ugyanis szintén engedélyköteles tevékenység, emiatt a vízkivételt biztosító vízilétesítmény megszüntetésére irányuló eljárás során először az ügyfelet terv- és adatszolgáltatásra, azaz a megszüntetési engedélyhez szükséges tervdokumentációval és annak mellékleteivel azonos tartalmú dokumentáció benyújtására kötelezik.

Bár az év végi határidőről már nagyjából két éve lehet tudni, a kormány bekavart azzal, hogy időközben kitalálta, jobb lenne, ha 80 méteres mélységig bejelentésre és engedélyre se lenne szükség. Egy év telt el úgy, hogy azt lehetett hinni, ezt a változtatást bevezetik. Az erről szóló törvénymódosítást 2018 július 20-án el is fogadta a parlament. Ezt a szabályozást azonban Áder János köztársasági elnök megtámadta az Alkotmánybíróságnál. Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapított meg, és hatályon kívül helyezte ezt a szabály-könnyítő csomagot. Így a mai napig érvényes a 2018 december 31-i betarthatatlan határidő.

Több rábaközi település jegyzőjével beszélve az a tapasztalat, hogy alig volt eddig olyan, aki jelentkezett, hogy fennmaradási engedélyt kérjen a kútjára. Akik érdeklődtek, azoknak is inkább a tájékozódást és a kivárást javasolták, hiszen az elmúlt időszakban többször is változott a jogszabály, és a jelenlegi formájában betarthatatlannak tűnik.

Az országgyűlés előtt most van egy olyan benyújtott, de még nem tárgyalt törvényjavaslat, ami a bejelentési határidőt két évvel, 2020 december 31-ig tolná ki. Csorna város jegyzője a napokban közzétett az önkormányzat honlapján egy tájékoztatót. Ebben valamiért zavaróan pontatlanul azt írja, hogy a határidőt 2028 december 31-ig tolják ki, de a belügyminiszter által benyújtott módosító javaslat (28. §) új határideje egyértelműen 2020 december 31. Majd így fogalmaz a jegyzői tájékoztató: "Jelenleg a 2018 december 18 napjáig történő bejelentési határidő érvényben van, azonban az ősz folyamán várható e határidő módosítására vonatkozó jogszabály tárgyalása. Ezért további tájékoztatással csak a törvényjavaslat elfogadását követően tudok élni."

Mi tehát a megoldás? Várni, és reménykedni abban, hogy a lehetetlen és betarthatatlan határidőt módosítja az országgyűlés. Ha két évvel meghosszabbítják a határidőt, az egyébként nem végleges megoldás, mert ugyanúgy jelentős költséget és rengeteg megoldhatatlan műszaki problémát okoz a szabályozás. A két év így nem annyira a kút tulajdonosok kötelezettségének a határidő hosszabbítása lesz. Hanem reméljük, hogy inkább a parlamentnek önmaga számára adott határideje arra, hogy alkossanak egy betartható és ésszerű törvényt, ami nem sújtja felesleges terhekkel a lakosságot.