Városlista
2022. május 20, péntek - Bernát, Felícia

Hírek

2011. November 23. 15:27, szerda | Külföld
Forrás: mno.hu - Gabay Balázs

Most még nem hajlonganak a Nagy Vezér szobránál

Most még nem hajlonganak a Nagy Vezér szobránál

A kommunista vezetés megdönthetetlennek akarja láttatni a rendszert, de attól az még nem atombiztos.

Csoma Mózes, az ELTE koreai tanszékének tanszékvezető-helyettese portálunknak arról is beszélt, hogy a kínai határon tapasztalt élénk áruforgalom jelzi, Észak-Korea lassan, de biztosan nyit a világ felé. Kim Dzsong Un személyében megtalálták a leendő utódot, és ugyan katonai erődemonstrációk most is előfordulnak, a helyzet „messze nem olyan vészjósló, mint azt sokan gondolnák”.

– Salát Gergely sinológus nemrégiben úgy fogalmazott portálunknak: Észak-Korea Kínának egyfajta „közel-külföldje”. Egyetért a terminussal?
– Teljes mértékben egyetértek vele, sőt továbbmegyek: immár szatelitországként tekinthetünk rá. Olyanra, mint amilyenek például a rendszerváltást megelőzően a kelet-európai államok voltak a Szovjetunió felé. Kína politikai és gazdasági befolyása folyamatosan növekszik, ő a legnagyobb külkereskedelmi partnere Észak-Koreának, és a kapcsolat egyre szorosabbá válik.

– Kim Ir Szen, a Nagy Vezér volt az, aki kialakította a teljesen egyedi politikai, vallási eszmét, a csucshét. Ennek egyik fontos hozadéka, hogy a Kim család kezében összpontosul minden hatalom. A rendszer pedig megdönthetetlennek tűnik, nemde?
– Ezzel azért óvatosan bánnék, mert tavaly ugyanilyenkor Kadhafi rendszerét is megdönthetetlennek hittük, a tunéziai események azonban Líbiába is begyűrűztek. A rezsim maga sugallja a rendszer megdönthetetlenségét. A számítógépek és a mobiltelefon megjelenése és használata azért azt jelzi, az ország már nem ugyanaz, mint az 1980-as években. A kínai kiskereskedők ki-be járkálnak az észak-koreai–kínai határvidéken, és hozzák magukkal a dél-koreai tévésorozatokat másolt DVD-n.

– Mi lehet az oka, hogy a szintén nyugati intézményekben nevelkedett Kim Dzsong Nam helyett a legfiatalabb utód, Kim Dzsong Un a hatalom legfőbb várományosa?
– 2009 óta lehet tudni, hogy Kim Dzsong Un a kijelölt utód, később már feliratok formájában is láthatók voltak az „Ifjú Tábornokot” éltető jelszavak. A 2010-es pártkonferencia előestéjén tábornokká léptették elő, ezzel gyakorlatilag biztossá vált az utódlás iránya. A Kim-klánon belül komolyan vizsgálták azt, hogy személy szerint ki lehet alkalmas a vezetői posztra, a legidősebb fiú pedig a ’80-as években már lejáratta magát néhány alkalommal. Egy közelében dolgozó japán szakács életrajzi könyvében ír rendkívül negatívan róla, de ott van a 2001-es reptéri incidens is, amikor hamis útlevéllel próbált bejutni Japánba. A motorokért és az autókért is rajongott korábban, és akiben ilyen „emberi gyengeségek” megvannak, a pártvezetés szemében nem alkalmas Észak-Korea irányítására.

– 2010 márciusában észak-koreai torpedó süllyesztette el a dél-koreai Cshonan hadihajót, tavaly novemberben pedig tüzérségi lövedékek hullottak a szintén déli Jonpjong-szigetre. Az 1950-es évek óta nem látott incidenseknek az utódlás az oka, vagy valami egészen más?
– Az incidens pontos okát nem lehet megállapítani, de megkérdőjelezném, hogy ezek az események a legkomolyabb incidensek közé tartoznának a két ország kapcsolatában. 1968-ban merényletet kíséreltek meg a dél-koreai elnök ellen, ezt pedig egy kudarcba fulladt partraszállási kísérlet követte a keleti partvidéken. 1987-ben felrobbantottak egy dél-koreai utasszállító gépet, több, mint 100 halálos áldozatot követelt a merénylet. A tavalyi események inkább abban az értelemben súlyosak, hogy civilek ellen irányultak. Észak-Korea igényli, hogy a világ odafigyeljen rá, és komolynak gondolja a konfliktust. Ennek is tudható be többek között, hogy sokszor demonstrál erőpolitikát.

– Az elemzők már abban is pozitívumot látnak, hogy Kim Dzsong Un katonai egyenruha helyett öltönyben tűnik fel apja, Kim Dzsong Il mellett. Mi várható a Kim család harmadik generációjától?
– A harmadik generáció tulajdonképpen egy szimbolikus dolgot testesít meg, mégpedig azt, hogy a rezsim önálló államisága fennmarad. A kollektív katonai-politikai vezetésben a Kim család egyik tagja szimbolikus szerepet tölt be. Az is kétségtelen, hogy a harmadik generáció nagyban függ majd Kínától...

– Jövőre jön a generációváltás a kínai vezetésben is.
– Pontosan így van. Persze az is kérdéses, hogy az északiak milyen kapcsolatot tudnak majd kialakítani Dél-Koreával. Muszáj ugyanis hangsúlyozni: annak ellenére, hogy jelenleg igen hűvös a viszony a két szomszéd között, dél-koreai mérnökök folyamatosan járnak át a határon, és dolgoznak az északi Keszong város közös ipari parkjában. Napi rendszerességgel hozzák át a legyártott termékeket a demilitarizált övezeten keresztül, szóval ha tényleg háborús hangulat lenne, ezek az átjárások régen megszűntek volna. A felek részéről szervezett hadgyakorlatok inkább erődemonstrációk. Persze az 1998–2008 közötti évtizedtől, amikor dél-koreai turisták hajoltak meg Kim Ir Szen emlékműve előtt Phenjanban, még messze járunk, de a helyzet azért nem annyira vészjósló, mint azt sokan gondolják.

– Az ön egyik tanulmányában is szerepel, hogy az utód előrelépése esetén Kim Dzsong Un mögött azért ott áll majd egy „régens”, aki felügyeli a döntéseket. Ki lehet majd ez a személy?
– A legtöbb elemző úgy véli, hogy a Kim családhoz tartozó egyik személy tölti majd be ezt a szerepet. Sokan Csang Szong Thekre tippelnek. Ő a család szürke eminenciása, Kim Dzsong Il húgának a férje, aki a ’80-as évek óta ott van a pártirányításban. Befolyásos politikusként a háttérből most is komoly beleszólása van a fontosabb ügyekbe. Ezt jól mutatja, hogy, amikor másfél-két évvel ezelőtt egy egyiptomi szolgáltató kiépítette a mobilhálózatot Észak-Koreában, Kim Dzsong Il a sógorával jelent meg a cégvezetőkkel folyó tárgyalásokon.

– Tavaly a dél-koreai választásokon elbuktak a konzervatívok, várható közeledés, változás az új kabinet részéről?
– Dél-Koreában elnöki rendszerű köztársaság van, mindig az elnök pártjára épül a kormánypárt. Jövőre tartják az elnökválasztást, mely a liberálisok és a konzervatívok harcát hozza majd. 1998 és 2008 között előbbiek voltak hatalmon, és folyamatosan támogatást nyújtottak az északi szomszédnak, melynek köszönhetően Észak-Korea kikerült a ’90-es években tapasztalt gödörből. Örömteli lenne, ha a megbékélés folytatódna.

– A világsajtó az utóbbi hónapokban igen sűrűn foglalkozott az iráni atomprogrammal. Észak-Korea nukleáris fejlesztéseiről a mögöttünk hagyott időszakban kevesebb szó esett, pedig a kísérleti robbantáson is régen túl van már az ország. Hol tarthat a fejlesztés?
– Nagy kérdés, hogy a hatoldalú (Észak-, Dél-Korea, Japán, Kína, Oroszország, USA) tárgyalások folytathatók-e. Észak-Korea tekintetében a nukleáris fejlesztés kétféle veszélyt hordozott magában. Egyfelől nem jó, ha egy ország atomhatalomként lép fel a nemzetközi színtéren, másrészt súlyos aggodalmakra ad okot, ha a technológiát tovább is értékesíthetik. Egyelőre még nem bizonyosodott be, hogy a KNDK nukleáris technológiákat értékesített volna más országok számára. Ugyanez nem mondható el az ország ballisztikusrakéta-programjáról, ami alapvetően exportcélokat szolgál. Iránnal inkább nem hasonlítanám össze az észak-koreai helyzetet.

– Az észak-koreai költségvetés mintegy negyedét, 5 milliárd dollárt áldoz a vezetés a hadseregre, miközben a 22,5 milliós lakosság egy része éhezik. Hogy lehetséges, hogy nem hallani lázadásokról, elégedetlenségről a humanitárius katasztrófa árnyékában? Vagy csak mi nem hallunk róla?
– A rendelkezésre álló ismereteink szerint a ’90-es évek közepén sor került ilyen eseményekre, sőt fegyveres erők is csatlakoztak a mozgalomhoz. Ezeket teljesen elfojtották. Mára az ország gazdasági helyzete – ugyan még messze nem rózsás – már nem ott tart, mint egy évtizeddel ezelőtt. Vannak korlátozások, központi elosztás, de a korábbihoz hasonló ellátási nehézségekről már nem beszélhetünk. A „túlélő mechanizmus” Észak-Koreában is működik: az ország nagy része a feketepiacon próbál érvényesülni, és hagyják is őket működni.

Ezek érdekelhetnek még

2022. Május 20. 11:41, péntek | Külföld

Vaddisznó rongált meg egy krakkói szépségszalont

Vaddisznó rontott be egy krakkói lakótelepen működő kozmetikai szalonba, senki nem sérült meg, de az üzlet berendezése megrongálódott - közölte csütörtökön a lengyel média.

2022. Május 20. 09:02, péntek | Külföld

Megvitatta az ukrajnai helyzetet az orosz és az amerikai vezérkari főnök

Több kérdést, köztük az ukrajnai helyzetet is megvitatta telefonon csütörtökön Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.

2022. Május 20. 06:00, péntek | Külföld

Hatra emelkedett a szlovéniai robbanásban elhunytak száma

Hatra emelkedett a dél-szlovéniai Kocevje Melamin nevű vegyi üzemében egy héttel ezelőtt történt robbanásban elhunytak száma, a ljubljanai kórházban meghalt az egyik súlyos sérültje a balesetnek

2022. Május 19. 13:06, csütörtök | Külföld

40 százalék körüli idei GDP-zuhanás lehet Ukrajnában

Londoni elemzők szerdán ismertetett új alapeseti előrejelzése szerint az idén 40 százalékot megközelítő mértékben zuhanhat az ukrán hazai össztermék (GDP), de a helyzet bizonytalansága miatt több alternatív