Egy részük partvidéki fajokhoz tartozik, melyek megszokott élőhelyüktől mérföldekre élnek, Kalifornia és Hawaii között félúton.

Növényeket és állatokat, köztük tengeri rózsákat, apró rovarokat, puhatestűeket és rákokat találtak a Kalifornia partjaitól mintegy 2000 kilométerre úszó Nagy Csendes-óceáni Szemétfolt (GPGP) 90 százalékán - írja a BBC hírportálja.

A tudósok attól tartanak, hogy az úszó műanyag hulladékon invazív fajok utazhatnak új területekre.

Vizsgálatuk során a kutatók 5 centiméteresnél nagyobb átmérőjű műanyagdarabokat vizsgáltak meg, melyeket a Csendes-óceán áramlásrendszereiből gyűjtöttek.

"A műanyag sokkal tartósabb, mint a korábban a nyílt óceánban előfordult természetes hulladék. Jóval állandóbb élőhelyet jelentenek ebben a régióban" - mondta Linsey Haram, a Smithsonian Kutatóközpont munkatársa. Az intézet az Ocean Voyages Institute elnevezésű környezetvédő szervezettel és a Hawaii Egyetem óceánkutatóival közreműködésben végezte a vizsgálatot.

A világon legalább öt nagy, hulladékkal szennyezett óceáni örvény létezik. A tudósok által vizsgáltban (GPGP) van valószínűleg a legtöbb lebegő műanyag: becslések szerint 79 ezer tonna egy több mint 1,6 millió négyzetkilométeres területen. Nagy része mikroműanyag, de vannak nagyobb darabok is, például halászhálók, bóják, sőt, a 2011-es japán cunami óta az áramlásrendszerben lebegő hajók.

Az eredményeikről a Nature Communications című tudományos lapban beszámoló kutatók eredetileg a pusztító szökőár utáni kutatásokhoz csatlakoztak. A természeti csapás nyomán több tonnányi szemét került a Csendes-óceánba, japán tengeri állatok fajainak százait találták élve az Észak-Amerika és a Hawaii-szigetek partjainál.