Rendhagyó eseményre gyűltek össze a múzeumbarátok a Csornai Múzeumban március 3-án szombat délelőtt. A 28 éve látható állandó kiállítástól búcsúztak el, mivel az lebontásra kerül, hogy új állandó kiállításnak adja át a helyét.

A múzeum és a búcsúztatott állandó kiállítás történetét Aszt Ágnes muzeológus mutatta be a közönségnek. Megemlékezett a lelkes és optimista elődökről, a XIX. század nagy régészeiről: Paúr Iván, Lakner Ambró, Bella Lajos, utódaikról: Fekete József és Beősze Antal. A Csornai Múzeum 1969-ben nyitotta meg kapuit a mai helyén a premontrei rendházban, ami akkor a Járási Tanács épülete volt. Előadásában két személy szerepét emelte ki. Pődör Pál későbbi tanácselnök személyes elkötelezettsége volt a település múltját őrző és bemutató múzeum. Szerencsés találkozás volt, hogy akkoriban került Csornára Szalontay Judit pályakezdő néprajzkutató, aki teljes szakmai életpályáját ebben az intézményben töltötte. Már az első kiállítás is, majd annak bővítései 1972-ben, 1978-ban egyértelműen helytörténeti-néprajzi tárlatok voltak, amelyek és a Rábaköz kulturális gyökereit mutatták be. 1990-ben nyitották meg a most búcsúztatott „Csornai vásárok és mesterségek” című, alapvetően néprajzi kiállítást.

Az új állandó kiállításról Aszt Ágnes a bevezető előadás után elmondta: Az állandó kiállítás lebontásának illetve az új kiállítás építésnek a gondolata 2015-re vezethető vissza, amikor a 2012 végétől városi fenntartásba került intézmény muzeológus munkatársat kapott. Az addig a túlélésért küzdő, többszörös visszaminősítéssel végletesen ellehetetlenített múzeum esélyt kapott a szakmai építkezésre. A szakmai vágyakhoz a megfelelő gazdasági hátteret a Csornai Premontrei Apátság által kezdeményezett „Csornai Premontrei Prépostság-Látogatóközpont” elnevezésű nagyprojekt jelenti, amelynek részeként kerül sor a kiállítás megújítására. A közös munka egybehangolása mellett az intézmény megőrzi egyéni arculatát, fenntartja programjait, és nem változik meg a fenntartói háttér sem. Ami az Apátságot és a Múzeumot összekapcsolja az ugyanaz a Szent Ágoston gondolat, mint eddig: „A jó ügyért mindig készen”.

Azt szeretnék, ha a megújított kiállítás nem elszigetelt ipartörténeti-néprajzi tárlat lenne, hanem helytörténeti kapcsolódási pont az itt élőknek, és távolabbra is ható, megjegyezhető és tovább-adásra érdemes üzenet a távolról érkezőknek. Az a cél, hogy az Apátság, benne a Múzeum és a kiállítások identitáselemként jelenjenek meg a város közösségi életének formálásában, a he-lyiekben az egészséges lokálpatrióta tudatot, a távoli vendégek számára a szerethető Csorna komplex arculatát rajzolják meg. A projektzárás és a kiállítás megnyitásának tervezett időpontja: 2018. december 31.

A Tárlatbúcsúztató program második felében a muzeológusok után a múzeumbarátok is lehetőséget kaptak a közvetlen hangvételű búcsúra. A vendégek a most lebontásra kerülő földszinti kiállítási termekben sorra osztották meg személyes emlékeiket egymással, felidézve a múzeumhoz kötődő legszebb, legmaradandóbb pillanataikat. Méltó zárása volt az ünnepségnek, amikor a múzeum jelenlegi igazgatója, Szalayné Galambosi Tímea az egykori múzeumigazgatóság színeiből álló virágcsokorral köszöntötte elődjét, Szalontay Juditot, ígéretet téve valamennyi jelen levőnek, a kapott örökséggel jól gazdálkodva munkatársaival együtt továbbélteti és új tartalommal is gazdagítja a büszke hagyományokra visszatekintő csornai múzeumi eszményeket.

A felújítás ideje alatt a gyűjtemény egyes tárgyai utazó kiállításként más városok intézményeiben láthatók.