Negyedszer módosíthatja a tavaly év eleje óta hatályos alaptörvényt az Országgyűlés a mai ülésén. Korábban civilek és az Európai Unió is aggodalmának adott hangot, mivel szerintük a változtatások alááshatják a jogállamiságot. A kormány szerint az alkotmánymódosítás megfelel a brüsszeli normáknak.

A Ház ülése hétfőn 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit szokás szerint az interpellációs időszak, majd az azonnali kérdések és kérdések követnek.
A határozathozatalok sorából fontossága alapján kiemelkedik az alaptörvény negyedik módosítása, amelyet valamennyi kormánypárti képviselő előterjesztőként jegyez. Az indítvány alkotmányba foglalná az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többségét. Ilyen például a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, az egyházak Országgyűlés általi elismerésének rendje, valamint a nemzetiségekre vonatkozó szabályok.
Emellett rögzítenék a felsőoktatási hallgatói szerződések lehetőségét, a közterületen lakás megtiltását, valamint hogy az Ab csak az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatja felül az alkotmányt.
Alkotmányos erőre emelkedhet még az is, hogy a parlamenti és az európai parlamenti választások előtt az induló szervezeteknek a közmédiában egyenlő feltételek mellett és ingyenesen kell biztosítani a megjelenés lehetőségét, a kereskedelmi médiumokban viszont korlátozhatók a politikai hirdetések.
A zárószavazás előtt álló javaslat ellen múlt csütörtökön a fővárosi Fidesz-székház udvarában, szombaton pedig az Országház melletti Alkotmány utcában tartottak demonstrációt. A résztvevők mindkét esetben az Ab épületéhez vonulva fejezték be megmozdulásukat, és új, a társadalom részvételével zajló alkotmányozást követeltek.
Az alkotmánymódosítás miatt Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is aggodalmának adott hangot. Utóbbi az ügyben telefonon is egyeztetett a magyar kormányfővel. Orbán Viktor ezt követően Barrosónak írt levelében arról tájékoztatta a brüsszeli testület elnökét, hogy a magyar kormány és a parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett. "Szeretném biztosítani Önt arról is, hogy ez az elkötelezettség mindvégig tükröződött és tükröződni fog az alaptörvény-módosítás elfogadásának eljárásában" - írta a kormányfő.
A parlament hétfői ülésnapjának további részében elfogadhatják a Malév és a Budapest Airport privatizációját, majd visszaállamosítását vizsgáló bizottság jelentését, amely a korábbi szocialista és szabaddemokrata kormányok felelősségét állapítja meg a légitársaság csődje miatt. Határozati javaslat születhet továbbá a birkózás olimpiai játékok programján tartásának támogatásáról, valamint az igazságügyben dolgozók nyugdíjkorhatárának megállapításáról. Utóbbi előterjesztés alapján fokozatosan, tíz év alatt csökkenhet 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára.
A napirendre vétel esetén kivételes sürgős eljárással még hétfőn tárgyalhatják, kedden pedig el is fogadhatják a kormány villamos energiát és földgázellátását érintő törvénymódosító javaslatát. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter ebben rögzítené például, hogy az ágazati különadókon kívül más, az energetikai szektort érintő adók sem háríthatók a fogyasztókra.
Több korábban tárgyalni kezdett indítvány vitájának folytatása mellett még hétfőn terítékre kerülhet a finnugor rokon népek napjáról szóló határozati javaslat, amelyet valamennyi frakció képviselője jegyez, beleértve az LMP-ét is, amely időközben megszűnt. Az előterjesztést módosító javaslatok hiányában kedden szintén elfogadhatják.