A magas vérnyomás, az elhízás és a cukorbetegség mellett ma már a koraszülés is népbetegségnek számít Magyarországon. Ebben csak akkor várható érdemi változás a Semmelweis Egyetem kutatóinak legutóbbi tanulmánya szerint, ha az egészségpolitika a legnagyobb kockázatú roma nőkre koncentrál - írja a Világgazdaság.

Az újság pénteki cikke szerint miközben az elmúlt majdnem másfél évtizedben tízezerrel csökkent a születések száma, a koraszülöttek aránya gyakorlatilag változatlan maradt, ráadásul az utóbbi egy évben megfordult a csecsemőhalandóságban tapasztalt pozitív irányú tendencia. Napjainkban a csecsemőhalálozás fő oka a koraszülés, illetve az alacsony születési súly. De a maradandó károsodást szenvedett – vak, süket, tanulási nehézséggel küzdő – gyermekek zöme is koraszülött.

A Semmelweis Egyetem Balázs Péter vezette kutatócsoportja a 2009 és 2012 között a négy észak-kelet-magyarországi megyében szülő 18 ezer szülő nő adatait elemezve többek között arra a megállapításra jutott, hogy a magukat romának vallók körében lényegesen magasabb volt mind a koraszülötteket, mind a kis súlyú újszülötteket világra hozó nők aránya: a koraszülött roma csecsemőké 10,7, a nem romáké 7,9 százalék volt, a 2500 grammal született roma kicsiké 14,2, a nem romáké 7,6 százalék.

Az OECD-országok 6,7 százalékos átlagával szemben Magyarországon az újszülöttek 8,4 százaléka jön világra kevesebb, mint 2500 grammal. Csupán négy országban rosszabb a helyzet, mint nálunk. Az Európai Unión belül Magyarországon jön világra a legtöbb koraszülött. Évente nagyjából nyolcezer gyerek születik idő előtt, közülük majdnem másfél ezer kritikusan alacsony súllyal - ismerteti az újság.