Az alapítók a közművelődés, a kultúra helyi szinten történő előmozdítását tűzték ki célul. Programjaink mindazoknak szólnak, akiknek igényük van magyarságtudatunkat-, kereszténységünket erősítő, korszerű, általános- és szakműveltségünket fejlesztő színvonalas előadássorozatokra, rendezvényekre. A népi hagyományok ápolásának ösztönzésére, a lakóhelyhez való kötődést teremtő tevékenységi formák kibontakozásának elősegítésére. Népfőiskolánk nyitó programja február 11-én lesz.
A közösségnek két vezetője van. Szellemi vezetőnk Póczáné Németh Alojzia népművelő. 2006-ban „Szénás Szergény, zsupp Agyagos: fejezetek Agyagosszergény történetéből és néprajzából” címmel írt könyvet a településről. Lelki vezetőnk Szarka Gábor helyi plébános. Tevékenységük, közreműködésük nélkül létünk és működésünk elképzelhetetlen lenne. Előadássorozatok és kiállítások rendezése; népi hagyományok ápolása; tehetséges fiatalok támogatása mind-mind terveink közt szerepel. Egyesületünk második rendezvényét 2012. február 24-én, pénteken rendezi. Bujna Ferenc és Bujna Ferencné az alternatív energiákról és a gyógynövényekről tartanak előadást. 2012. évi programtervünk szinte az egész évet lefedi, sőt annak összeállításakor a bőség zavarával küzdöttünk. Közi Horváth József 1939. június 22-én első parlamenti beszédében úgy fogalmazott: „…nekem az a meggyőződésem, hogy az eszmék igazsága nem attól függ, hogy pillanatnyilag hányan képviselik azokat az eszméket. Hisszük, hogy a mi igazságaink örök keresztény és magyar igazságok és hogy ezek az igazságok nem fognak elmúlni sohasem, élni fognak addig, amíg a magyarság és kereszténység élni fog itt a Duna-medencében” – hisszük, hogy ezen gondolatok végigkísérik népfőiskolánk minden állomását.

Közi Horváth József vázlatos életrajza

Közi Horváth József 1903. szeptember 25-én született a Sopron megyei Agyagos községben. A hatodik osztály után felvételét kérte a győri Püspöki Papnevelő Intézetbe. Innen járt a győri bencés gimnáziumba, ahol 1922-ben érettségizett. Püspöke Fetser Antal teológiai tanulmányai folytatására a budapesti Pázmány Péter Egyetem Hittudományi Fakultására küldte. 1927. június 29-én szentelték pappá, a teológiai doktori címet 1929-ben szerezte meg. Első lelkipásztori állomása Magyaróvár volt 1927- 28-ban. Innen került Sopronba tanulmányi felügyelőnek a Szent Imre Kollégiumba. 3 év múlva, 1931-ben püspök Győrbe hívta prefektusnak a kisszemináriumba és egyben szerkesztője lett a Káptalan napilapjának. A fiatal, tehetséges prefektus és lapszerkesztő 1931 és 35 között jelentős szerephez jutott Győr társadalmi és közéletében is. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás 1935-ben a végleges formát öltő Katolikus Akció első országos titkárává nevezte ki. Ebben a minőségben jelentette meg XI. Pius pápa 3 legfontosabb körlevelét, a „Quadragesimo Anno”-t, amely az egyház szociális tanítását foglalta össze „Proletárok megváltása”; a másodikat a „Divini Redemtoris”-t, amely a kommunizmust ítélte el „Korunk legnagyobb veszedelme”; és a harmadikat, a német nyelvű „Mit brennender Sorge”-t, amely a nemzeti szocializmust vetette el. „Nemzetiszínű pogányság” cím alatt. Győr közönsége 1938-ban kereszténypárti programmal Giesswein Sándor szellemében országgyűlési képviselővé választotta. XII. Pius érdemei elismeréséül 1941- ben pápai kamarássá nevezte ki. Időközben a budai Szent Imre Kollégium prefektusa lett. Az ország német megszállása után, 1944. március 22-én egyedül tiltakozott az országgyűlésben a hitleri csapatok bevonulása ellen. Ugyanazzal az elszántsággal ítélte el a deportálásokat az országgyűlésben 1944. november 2-án, figyelmeztetvén képviselőtársait, hogy „illetéktelen személyek törvénytelen módon magyar állampolgárok ezreit hurcolják el.” 16 hónapnyi bujkálás után 1948 nyarán hagyta el az országot és arra vállalkozott, hogy külföldön folytassa a küzdelmet a nép és az ország szabadságáért. Idegen nyelven írt cikkeivel, memorandumaival ébresztgette a nyugati közvélemény és politikusok valamint az ENSZ delegátusainak lelkiismeretét a közép-kelet-európai népek szabadságának védelmében. 1956 őszén Washingtontól Rómáig több országban is részt vett és beszélt a magyar szabadságharcot leverő Szovjetunió elleni tiltakozó gyűlésein. A nyugati hatalmak kormányainak tehetetlensége, az eredménytelen erőfeszítések ugyan nem vették el harcos kedvét, de figyelme mind erősebben újból a nyugat-európai közélet és a lelkipásztori hivatása felé fordult. Mint az egyik müncheni nemzetközi katolikus diákotthon, a Paulinum vezetője 1957 és 65 között ismét egyetemisták nevelésével foglalkozik. Közi Horváth József 1965-től München közelében az egyházmegye egyik Karitász intézményének, a Szent Rita Otthonnak volt lelkésze. Itt írta cikkeit, tanulmányit, köztük a vértanú Apor Vilmos győri püspök két kiadásban is megjelent, és az öt nyelven kiadott Mindszenty életrajzát. 1988 május 26-án hunyt el a németországi Oberhachingben. Május 31-én helyezték testét nyugalomra az ottani temetőben. Hamvainak hazahozatalát az elmúlt rendszerben a kommunista hatóságok nem engedélyezték. 1992. november 4-én a rendszerváltást követő demokráciában végrendelete szerint térhetet meg végleges nyugvóhelyére: szülőfalujába, Agyagosszergénybe. Az újratemetést Dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök végezte, búcsúbeszédet mondott Surján László a Keresztény Demokrata Néppárt elnöke, népjóléti miniszter.