Ha az EU nem támogatja a Paksi Atomerőmű bővítését, akkor Magyarország visszaléphet a beruházástól – lényegében ezt jelentette be december 3-án Aszódi Attila kormánybiztos. A kormány azt reméli, hogy az Európai Bizottság egy éven belül döntést hoz erről. Vizsgálják egyebek mellett, hogy miért nem írt ki tendert a kormány erre a beruházásra, és mennyire számít tiltott állami támogatásnak az, hogy a magyar állam közreműködésével veszi fel az ország a gigahitelt.

De a kormány addig sem tétlenkedik. A fejlesztési miniszter egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, ami lehetővé teszi, hogy a beruházásnál a reaktortól kezdve az utolsó tetőcserépig semmire se kelljen közbeszerzést kiírni. Nem lehet elégszer elismételni: közel 4000 milliárd forintról van szó.

Tehát ha megépül Paks 2, akkor a kormány a beruházás során annak adhat majd különböző üzleteket, megbízásokat – versenyeztetés nélkül – akinek nem szégyell. És ez akár még titokban is maradhat, mert ezt is bebiztosították. Elég lesz csak arra hivatkozni, hogy a nyilvánosság sértené vagy veszélyeztetné Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit, vagy sértené a szellemi tulajdonhoz való jogot. Vagyis az egyszerű állampolgár nem valószínű, hogy megtudhatja majd, hogy kik és mennyiért kapják az atomerőmű építésével kapcsolatos megbízásokat. A haveri kapitalizmus szellemében most sem az fog számítani, hogy ki szállít olcsóbban vagy jobb minőségben, hanem az, hogy kinek vannak jó kapcsolatai a beruházóval vagy a kormányzattal.

Nem ez lesz persze az első közbeszerzés nélküli, nagy állami beruházás Magyarországon. Nem ismerünk, nem ismerhetünk több fontos szerződést sem. Sok egyéb mellett például a budapesti Kossuth Lajos tér átépítésének, a budavári felújításnak, az e-útdíj rendszer kiépítésének vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elhelyezésére szolgáló tendernek sem ismertek a részletei.

Vagyis a helyzet már Paks 2 nélkül is kétségbeejtő. Az EU februárban kiadott korrupció elleni első jelentése szerint a közbeszerzések gyakorlata számos súlyos problémát vet fel Magyarországon: egy-egy cég kirívóan sok közbeszerzést nyer az uniós társfinanszírozású pályázatokon, illetve a közintézmények sokszor szubjektív kiválasztási és értékelési szempontokat alkalmaznak azért, hogy bizonyos vállalatok előnyhöz jussanak. A jelentés szerint ezek a problémák elsősorban a nagyobb infrastrukturális beruházások esetében merülnek fel. A paksi beruházással, illetve az azt megágyazó jogszabályokkal csak tovább romlik Magyarországon az üzleti környezet, és ezáltal az ország versenyképessége.