Komoly, nagy múltja van a Rábaközben a helytörténeti kutatásnak. Olyan jelentős pedagógus személyiségek kutatták Csorna és a környék történetét, néprajzát, mint Pájer Imre, Horváth Győző vagy Kálmán Gyula, de a sort hosszan folytathatnánk. Ők amellett, hogy kutattak, a helytörténet, néprajz iránti érdeklődést, a kutatás izgalmát és szépségét tanítványaiknak, környezetüknek is át akarták adni, helytörténet kutatókat is neveltek. A nemrég létrehozott Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata mindehhez fórumot, együttműködési, publikációs lehetőséget is biztosít. Hamarosan egy újabb lépést léphet előre a rábaközi helytörténet kutatás.

Pénteken a csornai Martincsevics Károly Városi Könyvtárban új helytörténeti kutatószobát nyitnak meg. Korábban is volt egy helytörténeti sarok az intézményben, de most nagyobb alapterületen, több forráshoz férnek hozzá a kutatók önálló kutató helyiségben. Kovács Tamást, a könyvtár munkatársát kérdeztük.

- Hol és hogyan alakították ki a kutatószobát?

- A földszinten található volt folyóirat olvasót alakítottuk át helytörténeti kutatószobává. Itt most a nyomtatott források (könyvek, folyóiratok) mellett a modern technika is a kutatókat szolgálja. Számítógép, internet, mikrofilm olvasó áll a a rendelekezésükre. Helyi kutatók által írt tanulmányokat, monográfiákat, illetve jelentős néprajzi, népművészeti dokumentumokat találnak a kutatók.

- Sikerült bővíteni is a korábbi gyűjteményt, a kutatható anyagot?

- Igen. Sok dokumentumhoz magánadományok útján jutottunk hozzá. A múzeumi integrációval (a csornai múzeum is az intézmény része lett) új dokumentumok kerültek a birtokunkba, amiket szintén itt helyeztünk el. Alaposan átnéztük a saját gyűjteményünket is, és még a raktárból is hoztunk vissza kutatók számára értékes forrásnak számító kiadványokat. Jelentősen gyarapodott a helytörténeti, néprajzi, népművészeti gyűjteményünk, így önálló helyiséget kaphatott a kutatószoba.

A helytörténeti kutatószoba átadására péntek délután kerül sor, aminek a meghívóját ide kattintva olvashatja.