Majdnem 40 ezer beteg várakozott márciusban műtétre a hazai kórházakban, válaszolta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a Napi.hu megkeresésére.

Mint írták: a kötelező várólistákon – ezek vezetését egyébként 13 beavatkozás esetében írja elő a törvény – 39 751 beteg volt előjegyezve műtéti ellátásra, a várakozók száma a 2023. februárhoz képest nem emelkedett. Ugyanakkor van egy másik beteglista is, amit a kapacitáshiány miatt vezetnek az intézmények, ezek között az ellátások között pedig további hatezer beteg vár valamilyen műtéti beavatkozásra.

Az egészségbiztosító azt válaszolta megkeresésre: a kötelező listák mellett a szolgáltatóknak várólistát kell vezetni a tartósan, 60 napon felül várakozó esetekről is, ezek az úgynevezett kapacitás hiány miatt vezetett várólista.

A várólista helyzet valós változásáról azonban megbízható idősoros értékelés csak a kötelező várólisták adata alapján lehetséges.

A top 3-ban közel 32 ezer várakozó
Továbbra is a leghosszabb a sort a szürkehályog-műtétre váró betegeknek kell kivárni. Több mint 12 800-an várnak ilyen típusú beavatkozásra. A toplista második helyén a térdprotézisre várók vannak, több mint 11 400-an szeretnének megszabadulni a fájdalmas járástól. A harmadik leghosszabb várólista pedig a csípőprotézis-műtétre várakozóknál van 7400 beteg vár a műtétjére – válaszolta az egészségbiztosító a lapunknak.

Várakozók száma várólista típusonként (2023. március 27-én)
Szürkehályog-műtét 12 859
Mandula, orrmandula műtét 1 769
Orrmelléküregek, proc. mastoideus műtét 79
Gerincstabilizáló műtétek, gerincdeformitás műtét 987
Gerincsérv műtét 57
Prosztata jóindulatú megnagyobbodásának műtétei I. 44
Prosztata jóindulatú megnagyobbodásának műtétei II. 387
Nőgyógyászati műtétek nem malignus folyamatokban 451
Térdprotézis műtét 11 476
Csípőprotézis műtét 7 424
Coronária intervenciók 2 795
A szív elektrofiziológiai vizsgálata, nagy és radiofrekvenciás ablációk 1 126
Jelentős kiterjesztett gerincműtétek 297
Összesen: 39 751
(Forrás: NEAK)

Ugyanakkor azt nem tagadja a NEAK sem, hogy az elmúlt időszak várólista adatait átnézve, az látszik, hogy a pandémia utáni értékekhez képest bár folyamatosan csökkent a várakozók száma, de még mindig a pandémia előtti értéknek a duplája, vagyis 103 százalékkal magasabb a betegek száma, ami a veszélyhelyzet alatti átszervezése miatt alakult így, de a többi európai országban is hasonló ellátási helyzet van még mindig – írták.

A koronavírus-járvány kitörése előtt még az OECD országok között is jól állt Magyarország a várólisták tekintetében. A járvány miatt azonban az ellátatlan betegek száma felhalmozódott, és a várólistákat még mostanra sem sikerült lefaragni. A várakozók száma alapján legalább tíz hónapnyi elektív ellátás hiányzik a rendszerből - ezt Pálosi Mihály, a NEAK főosztályvezetője mondta korábban a Magyar Kórházszövetség februári konferenciáján. A várólista rendszert egyébként 2012-ben vezették be Magyarországon, 2019-ig 30 milliárdot fordítottak a kiemelt várólista csökkentésre.

Rengeteg betegpanasz érkezett a NEAK-hoz a várólistákkal és a járóbeteg-ellátással kapcsolatban is és kíváncsiak voltak, hogy hova tűntek el a betegek
– erről Kiss Zsolt, az állami egészségbiztosító főigazgatója beszélt szintén a Magyar Kórházszövetség februári eseményén. Az előadásában kitért rá, hogy tavaly az egészségbiztosító adatai szerint átlagosan 2019-hez képest a betegek 77,87 százalékát látták el az államilag finanszírozott egészségügyben az átlagfinanszírozás mellett. A NEAK főigazgatója azt mondta, még 2022-ben is egyes ellátásoknál majdnem 30 százalékos visszaesés volt. Bár 2021-2022 között 14 milliárdot fordítottak várólista csökkentésre, de minden idők legnagyobb várólista csökkentő programja nem tűnt sikeresnek.

További információk