A KSH adatai alapján áprilisban 24 százalék volt az éves átlagos áremelkedés mértéke, ami csökkenés a márciusi 25,2 százalékhoz képest. Érdemi mérséklődésről azonban egyelőre még nem beszélhetünk már csak azért sem, mert havi szinten 0,7 százalékkal emelkedtek az árak március és április között. Már ismerjük az első négy hónap inflációs adatait: januárban 25,7, februárban 25,4, márciusban 25,2, míg áprilisban 24,0 százalékot mért a statisztikai hivatal. Eszerint az év első harmadában az átlagos áremelkedés mértéke - számtani átlaggal számolva - 25,1 százalék volt.- írta elemzésében a Bankmonitor.

Továbbra is tartja az Európai Unión belül a vezető szerepét Magyarország – persze továbbra is csak az infláció szempontjából.- írta a Telex. AzEurostat adataiszerint míg az EU-ban átlagosan idén márciusban már csak 8,3 százalékon állt a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján mért inflációs adat, Magyarországon ez 25,6 százalék volt. A második legmagasabb adatot Lettországban mérték 17,2 százalékkal. Ez közel 8 százalékponttal alacsonyabb, mint a magyar adat. A térségünk országaiban is a lett adat körül mozog az inflációs ráta: Csehországban 16,5 százalékot, Lengyelországban 15,2 százalékot, Szlovákiában pedig 14,8 százalékot mértek. Ehhez képest a sor végén Luxemburgban csak 2,9 százalékos, Spanyolországban pedig 3,1 százalékos az infláció az Eurostat adatai szerint.

A szomszédban sokkal kisebb a türelem, nagyobb a határozottság. Bizalmatlansági indítványt nyújtott be a bécsi parlament rendkívüli ülésén az osztrák szociáldemokrata párt, eredménytelennek minősítve a kormány áremelkedések elleni intézkedéseit, mert az osztrák infláció 2,5%-kal haladja meg az európai átlagot. -„Elég! Már nem várok semmit ettől a kormánytól, csak azt, hogy lemond!“- jelentette ki felháborodottan Pamela Rendi-Wagner, a párt elnöke a képviselőházban.- írta a napokban a Népszava. Kezdeményezéséhez a szélsőjobboldali szabadságpárt (FPÖ) is csatlakozott, a véresszájúnak mondott pártvezér, Herbert Kickl a - szerinte ostoba - kancellár, Karl Nehammer szemére vetette, hogy hiába dob ki milliókat száznál is több tanácsadójára, kormánya képtelen fékezni az inflációt. Az Eurostat adatai szerint az osztrák áremelkedések üteme az év eleje óta egyfolytában nő, áprilisban 9,6 százalékra ment fel a márciusi 9,2 százalékról, miközben az eurós térségben a ráta 7 százalékos, a mindig érzékenyen figyelt németeknél pedig 7,6 százalék. -

A Menedzser Fórum portál azt írja, hogy brutális mélyponton a kiskereskedelem. Ez a legbiztosabb jele annak, hogy a vásárlók már nem bírják pénzzel követni az áremelkedéseket. Tartalékaik elfogytak, ezért kevesebbet vásárolnak.

2023. márciusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva:
Az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 13,1 százalékkal csökkent.
Azélelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 10,3 százalékkal kisebb lett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 12 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,8 százalékkal csökkent.
Anem élelmiszer-kiskereskedelemforgalmának volumene összességében 9,6 százalékkal mérséklődött. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 11 százalékkal nőtt, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben lényegében nem változott, míg a számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 3,4, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 5,0, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 12, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 21 százalékkal csökkent.
A csomagküldő és internetes kiskereskedelemvolumene 14 százalékkal kisebb lett.
Azüzemanyagtöltő állomásokforgalmának volumene 29,3 százalékkal mérséklődött.

Annak is megvan az oka, hogy miért van kevés pénz az embereknél. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az első negyedévben a tavalyihoz képest 4,1%-kal csökkent az ipari termelés.
Alegnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26%-át képviselőjárműgyártásaz alágak közül a legnagyobb mértékben, 23,5%-kal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. Aközúti gépjármű gyártása 27, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 21%-kal nőtt. A11%-os feldolgozóipari súlyúvillamos berendezés gyártása23%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Akét legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 39, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 12,9%-kal bővült. Ezek külföldi cégek.
Afeldolgozóipari termelés 9%-át adószámítógép, elektronikai, optikai termék gyártása13,8%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Akét legnagyobb alágazat közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 24, az elektronikai alkatrész, áramköri kártyáé 12,1%-kal visszaesett.
Afeldolgozóiparból 12%-kal részesülőélelmiszer, ital és dohánytermék gyártása13,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Alegnagyobb (23%-os) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 11,3%-kal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten.
Folytatódott a csökkenés avegyi anyag, termék gyártásában, ahol márciusban 27%-kal kisebb volt a termelés, mint egy évvel azelőtt, nagyrészt a műanyagalapanyag-, a műtrágya-, nitrogénvegyület-, illetve a szervesvegyialapanyag-gyártás jelentős visszaesése miatt.

A magyar kormány intézkedései jelentősen különböztek a többi európai ország infláció ellenes intézkedéseitől. Az ársapkás magyar módszer jól láthatóan csődöt mondott, mert még inkább növelte az egyéb árakat, miközben a világbajnok 27%-os Áfa-hoz nem nyúlt a kormány. Az állami bevételek nyerészkednek a magas Áfa-n, míg más országok az amúgy is alacsonyabb fogyasztási adójukat jelentősen csökkentették. Ennek eredménye a magyar inflációs rekord Európában, az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom jelentős visszaesése. Ezen az sem segít, ha közben a kormány Brüsszelre, a háborúra, a szankciókra mutogat.

A 444.hu infografikája az élelmiszer inflációról