A legutóbbi összesítés szerint hazánkban összesen 117 ezer veszélyes vegyi anyagot és keveréket tartanak nyilván. A szám folyamatosan növekszik: az Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) által vezetett lista az elmúlt évben közel 4 ezer új készítménnyel bővült, a nem fertőző betegségek 90 százalékát pedig az ilyen vegyületek okozzák. Ha a mérgezés megtörtént, érdemes az OKBI-t hívni, amíg orvosi segítséget nem kapunk.

Miközben a vegyi anyagok nélkülözhetetlenek a mindennapi életben, egy bizonyos részük komoly veszélyt jelenthet az emberi egészségre, illetve a környezetre. Az ipari felhasználás mellett ide tartozik sok háztartási tisztítószer, a különböző festékek, lakkok, ragasztók, műanyagok, fertőtlenítő, növényvédő és rágcsálóirtó szerek. Veszélyesek lehetnek a különböző fémek (pl. higany, ólom, nikkel) vagy például egyes, a szépségápolás alapanyagául szolgáló összetevők is.
Bizonyos vegyi anyagok tekintetében a mérgezés azonnal jelentkezik, de vannak olyanok is, amelyek károsító hatásukat csak lassan, ismételt vagy folyamatos érintkezés esetén fejtik ki.

A következmények ez utóbbi esetben is súlyosak lehetnek: allergia, bőrbetegség, asztma, a nemzőképességet vagy utódokat károsító hatás, vagy akár rákos megbetegedés kialakulása. A nem fertőző betegségeknél 10-ből 9 esetben kimutatható, hogy kialakulásukban valamilyen kémiai hatás (is) szerepet játszott. Ezért fontos, hogy ismerjük a kémiai anyagok összetételét, tulajdonságait, és az egészségre gyakorolt hatását.

Az elfogadhatatlan kockázatot jelentő vegyi anyagok esetén biztosítani kell, hogy azokkal az emberek (úgy a munkavállalók, mint a lakosság) ne is találkozhassanak, és törekedni kell azok biztonságosabb anyagokkal, illetve módszerekkel történő helyettesítésére. A kisebb kockázatot rejtő, de szintén veszélyes anyagok esetén – amennyiben azok elengedhetetlenül szükségesek bizonyos tevékenységekhez, gyártási folyamatokhoz, árucikkek elkészítéséhez – arról kell gondoskodni, hogy a veszélyes anyagok ne fejthessék ki az egészségre, környezetre káros hatásukat. Ennek érdekében meg kell határozni a biztonságos gyártás, felhasználás, ártalmatlanítás körülményeit, és adott esetben a szükséges védőintézkedéseket, egyéni védőfelszereléseket.
Az információk összegyűjtésében, a veszélyek és azok kezelési módjának meghatározásában, a védőintézkedések kidolgozásában, hazánkban meghatározó szerepe van az Országos Kémiai Biztonsági Intézetnek. Fontos kiemelni, hogy nem csak az ipar, de a lakosság is felelős a tárolási, felhasználási és ártalmatlanítási útmutatók betartásáért.

Az európai uniós jogszabályokkal összhangban a veszélyes anyagokra és keverékekre szigorú előírások vonatkoznak. Az úgynevezett REACH-rendelet a vegyi anyagok regisztrálását, értékelését, engedélyezését és korlátozását igen szigorúan szabályozza. Elsődleges célja az emberi egészség és a környezet magas szintű védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása, a versenyképesség és az innováció javítása mellett. Egy másik, az úgynevezett CLP-rendelet pedig a veszélyes vegyi anyagok osztályozásával, címkézésével és csomagolásával kapcsolatban állapít meg kötelezettségeket. Hazánkban ezt a munkát az OKBI, mint kompetens hatóság koordinálja, továbbá információval látja el az üzleti szféra szereplőit. Ennek keretében csak az elmúlt évben félezer vállalkozás kapott tájékoztatást a REACH / CLP rendeletek előírásairól, az ezzel összefüggő teendőkről.

Vegyi anyagokkal történt baleset, vagy más mérgezés (pl. mérgező növény fogyasztása) esetén az OKBI által működtetett Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat éjjel-nappal hívható a következő ingyenes telefonszámon: 06 80 22 11 99, ahol tanácsot adnak az azonnali (adott esetben életmentő) teendőkhöz, addig, amíg az orvos intézkedni nem tud.