A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata a Csornai Muzeális Kiállítóhellyel közös rendezvényen emlékezett meg 2016.november 12-én Széchenyi István születésének 225.évfordulójáról.

A csornai múzeum kazettás termében összegyűlt érdeklődőket Szalay Balázs, a társulat elnöke köszöntötte. Buday Miklós, a Széchenyi Alapítvány elnöke előadása elején beszélt a Széchenyi-életmű jelentőségéről, s kiemelte, hogy a legnagyobb magyar szellemi hagyatéka 2014. márciusában hungarikummá vált. A továbbiakban bemutatta a „Hitel mai magyar nyelven” című kötetet. Előadásában kifejtette a reformkort elindító kötet megjelenésének történelmi hátterét és a Hitel főbb gondolatait. Mivel ez a legbonyolultabb nyelvezetű Széchenyi mű, ezért felvetődött a könyv átírása mai magyar nyelvre. Az átírás folyamán a Hitel tartalma kicsit sem változott, és Széchenyi „ízei” is megmaradtak, viszont gördülékenyen olvashatóvá vált a mű és így könnyen befogadhatóak lettek Széchenyi gondolatait. Buday Miklós előadása alatt a Hitelből származó gondolatokat Leffler Bernadett csornai diáklány, a szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium tanulója olvasta fel. Előadása után Buday Miklós néhány kötetet ajándékozott a városi könyvtárnak.

A rendezvény folytatásában Pavlóczki Béla helytörténész, a csornai Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola történelemtanára a XIX. századi Sopron vármegyében emelt Széchenyi szobrok felállításának körülményeiről tartott előadást. Rögtön Széchenyi 1860-ban bekövetkezett tragikus halála után felmerült az emlékmű állítás gondolata, de a politikai viszonyok vagy az anyagiak előteremtése ezt egy ideig nem tették lehetővé. Pusztacsaládon 1860-ban már állítottak egy Szent István-szobrot, melynek arcvonásait Höller György soproni kőfaragó mester a Széchenyiről Döblingben készített mellszoborról mintázta. A hatóságok azonban nem jöttek rá, hogy az államalapító királyunk szobra valójában az ország egész alakos Széchenyi-szobra lett. Pavlóczki Béla beszélt még a Sopron és Nagycenk vetélkedéséről is, melynek eredményeképpen végül mindkét településen állíthattak Széchenyi szobrot 1897-ben. A soproni szobornak rábaközi kötődései is vannak. Az 1897.május 23-án tartott avatóbeszédet Kunc Adolf premontrei prépost tartotta, míg a díszbandériumban ott volt a kapuvári Berg Miksa is.

Az előadások után a közönség átsétált a legnagyobb magyarról elnevezett általános iskolába. Itt Kemenesi Ágoston, az iskola tanára beszélt arról, hogyan ápolják a tanulók Széchenyi István emlékezetét, majd Buday Miklós és Pavlóczki Béla elhelyezte a társulat koszorúját a Salló István szobrász által készített Széchenyi-domborműnél.