Találgatás kezdődött Németországban Angela Merkel pályafutásának rendszerváltás előtti korszakáról egy könyv nyomán, amely szerint a kancellár a keletnémet állampárt ifjúsági szervezetének (FDJ) titkára, vagyis "NDK-s KISZ-titkár volt". A találgatásban maga a kancellár is részt vesz.

"Csak az emlékeimre tudok hagyatkozni, és ha most valami más kerül napvilágra, akkor azt el kell fogadnom úgy, ahogy van" - válaszolta Angela Merkel a Bild hétfői beszámolója szerint a berlini Filmakadémia vasárnap esti rendezvényén a bulvárlap újságírójának arra a kérdésére, hogy valóban az agitációért és propagandáért felelős (agitprop) FDJ-alapszervezeti titkári tisztséget töltötte-e be a nyolcvanas évek elején munkahelyén, a keletnémet tudományos akadémia berlin-adlershofi fizikai kémiai kutatóintézetében (ZIPC).
Merkel soha nem titkolta, hogy FDJ-tag volt. A pártba - az SED-be, azaz a "keletnémet MSZMP-be" - ugyan nem lépett be, de igazodott a rendszerhez. "Nem voltam hős" - mondta egy 2005-ben megjelent életrajzi interjúkötetben, hozzátéve, természetes volt számára, hogy belép az FDJ-be, hiszen így tanulhatott, tudományos pályára léphetett és Nyugatra is utazhatott.
Nem is új az a felvetés, hogy Merkel talán agiptprop FDJ-titkár volt. Ezt azonban senki nem állította tényként, a legkevésbé Merkel. "Nem emlékszem, hogy bárkit is agitáltam volna. Kulturális megbízott voltam" - mondta a konzervatív politikus a 2005-ös kötetben.
A napokban viszont megjelent egy új könyv a kancellár NDK-s múltjáról - a Bild munkatársa, Ralf Georg Reuth és a Die Weltnél dolgozó Günter Lachmann tollából Angela Merkel első élete címmel -, amely elkötelezett reformkommunistaként állítja be a kancellárt, és megszólaltatja a ZIPC-nél működött FDJ-alapszervezet egykori vezetőjét, aki azt mondta, teljesen biztos, hogy Merkel volt az agitprop-titkár.
A Bild és a Die Welt munkatársa azt is feltárta, hogy Merkel már 1989 októberében csatlakozott a Der Demokratische Aufbruch (Demokratikus Kitörés - DA) nevű mozgalomhoz, amely akkor még nem a német egységért és a rendszerváltásért állt ki, hanem az NDK önállósága és a demokratikus szocializmus rendszerének kialakítása mellett.
"Mindig azt gondoltam, hogy 1989 decemberében léptem be a DA-ba, de (az új kötet szerzői) kinyomozták, hogy ez októberben történt. Ettől sokkal nyugodtabb a lelkem" - mondta Merkel a vasárnapi berlini rendezvényen, amelyen kedvenc filmjét, a Paul és Paula legendája című híres keletnémet alkotást vetítették, és eredetileg nem is tervezték, hogy a kancellár múltjára is kitérnek a vetítést követő pódiumbeszélgetésen, de Merkel leintette az újságírói kérdés miatt tiltakozó műsorvezetőt, és jelezte, hogy szívesen válaszol a kérdésekre.
Hétfői sajtóbeszámolók szerint a kancellár hangsúlyozta: "Számomra az a legfontosabb, hogy soha nem titkoltam el semmit". Hozzátette: "Néhány dolgot talán nem mondtam el, de csak azért, mert senki sem kérdezte". Arról például még soha nem beszélt, hogy tagja volt a (kelet)német-szovjet baráti társaságnak és a keletnémet szakszervezeti szövetségnek (FDGB) - fejtette ki a kancellár.
Angela Merkel a DA képviseletében bekerült az utolsó keletnémet kormányba, amelyben a helyettes kormányszóvivői tisztséget látta el. A szervezet 1990 tavaszán beolvadt a Kereszténydemokrata Unióba (CDU), Merkel pedig családügyi miniszter lett az újraegyesítés utáni első össznémet kormányban, amelyet pártfogója, Helmuth Kohl vezetett. A következő, 1994-ben alakult Kohl-kormányban a környezetvédelmi tárcát kapta meg, az elvesztett 1998-as parlamenti választás után pedig megszerezte a CDU főtitkári pozícióját, és a pártot megrengető adománybotrányban - amelyben a párt számos vezető alakja, köztük Kohl és Wolfgang Schäuble akkori pártelnök is besározódott - szembefordult Kohllal és a párt megújulását sürgette. A politikust 2000-ben a CDU elnökévé választották. Pártelnöksége ötödik évében győzelemre vezette a konzervatívokat, és azóta Németország kancellárja.