A reaktorok újraindítására azonban még legalább hat hónapot várni kell, az atomenergetikai hatóság szerint ugyanis ennyi időt fog igénybe venni a kérelmek elbírálása. Az üzemeltetőknek a létesítményeknek otthon adó települések önkormányzatainak támogatását is meg kell kapniuk az újraindításhoz - jelentette az NHK japán tévécsatorna.
A hatóság azt ellenőrzi, hogy az érintett reaktorok megfelelnek-e a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset tanulságai alapján kidolgozott új előírásoknak, amelyek elsősorban azt hivatottak biztosítani, hogy az erőművek egy súlyos természeti katasztrófát is képesek legyenek üzemzavar nélkül átvészelni.
A japán hatóság által a világ legszigorúbb biztonsági szabályzatának nevezett rendelkezések értelmében az üzemeltetőknek földrengésbiztos tartalék-irányítótermeket kell építeniük, és legalább egy hétre elegendő felszerelést és élelmet kell tárolniuk a létesítményekben, hogy a munka egy súlyos természeti csapás esetén se álljon le. A tengerparti erőművek közelében cunami ellen védő gátakat és hullámtörőket kell felhúzni, magukat a reaktorépületeket pedig teljesen vízálló szigeteléssel kell ellátni az új szabályok értelmében.
Emellett a Fukusima-1 atomerőműhöz hasonló rendszerű reaktorokban olyan szűrőventilátorok felszerelését írta elő a hatóság, amelyek csökkentik a nyomást a reaktortartályban, valamint megakadályozzák a radioaktív anyagok kijutását egy baleset esetén.
Az előírások szerint nem épülhet reaktor olyan geológiai törésvonalra, amely az elmúlt 400 ezer év során megmozdult.
A reaktorok újraindítása a kormány növekedési stratégiájának egyik alappillére. Annak ellenére, hogy a japán közvélemény a fukusimai baleset óta ellenzi az atomenergiát, az ország a jen gyengülésével párhuzamosan hónapról-hónapra egyre nagyobb összegeket kénytelen energiaimportra költeni az atomerőművek kiesése miatt, ami egyre súlyosabb pénzügyi gondokat okoz a japán energiaszolgáltatók számára.
A korábbi hírekkel ellentétben a szerencsétlenül járt Fukusima-1 atomerőművet is üzemeltető TEPCO cég egyelőre egyetlen reaktorának újraindítását sem kérte. A cég a múlt héten bejelentette, hogy a világ legnagyobb teljesítményű nukleáris létesítményének számító Kasivadzaki-Kariva erőmű hét reaktorából legalább kettőt mihamarabb újra akar indítani, részben a fukusimai katasztrófa költségeinek fedezésére.
Ugyanakkor a terv komoly ellenállásba ütközött az erőműnek otthont adó Niigata prefektúra kormányzata részéről, részben a fukusimai helyzet kezelésével kapcsolatos problémák, részben pedig amiatt, mert a Kasivadzaki-Kariva korábban is problémás erőműnek számított: néhány éve fény derült arra, hogy a TEPCO szándékosan meghamisította a létesítmény adatait, 2007-ben pedig egy földrengést követően radioaktív anyagok szivárogtak ki az erőműből.
Japán 50 működőképes reaktorából jelenleg csupán az Ói városában található erőmű két blokkja üzemel, amelyek üzemeltetését az atomenergetikai hatóság korábban szeptember végéig engedélyezte. Ha a kérelmek elbírálása valóban fél évig fog tartani, úgy a fukusimai baleset előtti áramellátásának közel harmadát nukleáris erőművekkel fedező ország több mint három hónapra atomenergia nélkül marad majd.