Kigyulladt a tetőszerkezete és a felső szintje egy kétszintes, győri társasháznak a Bajcsy-Zsilinszky úton hétfőn hajnalban. A győri, a pannonhalmi a csornai és a lébényi hivatásos tűzoltók több vízsugárral oltották a lángokat. A tűzzel érintett lakásban ketten életüket vesztették.- tájékoztatott ma a kora reggeli órákban a katasztrófavédelem. Akkor még nem tudtuk, hogy ennek a hírnek milyen tragikus csornai vonatkozása is van. Néhány órával később bejelentették, hogy a tűzeset egyik áldozata Szalontay Judit, a Csornai Múzeum egykori igazgatója, akinek Csorna, a Rábaköz és a magyar néprajztudomány rengeteg kincset, értéket köszönhet.
Tisztelőiként, személyes ismerőseiként, múzeumbarátokként a Csornai Múzeum mai dolgozói -a múzeum Facebook oldalán közzétett- megemlékezésének közlésével rójuk le kegyeletünket.

Megdöbbenve kaptuk a hírt, hogy múzeumunk első igazgatója, majd’ 40 éven keresztül meghatározó alakja, Szalontay Judit ma hajnalban egy tragikus balesetben elhunyt.
Judit 1947. július 15-én született Győrben, tanulmányai, pályája is odakötötte 1969-ig. Ekkor a győri Xántus János Múzeum igazgatója, Dávid Lajos Csornára helyezte néprajzi gyűjteménykezelőként. Néprajzi expedíciókkal és szisztematikus gyűjtéssel létrehozta és rendszerezte a múzeum törzsgyűjteményét, majd felállította a folyamatosan megújuló, majd 1990-ben Nívó Díjat is elnyert állandó kiállítást.

Múzeumunk számára egyre nagyobb tereket épített be időszaki kiállításokkal, és emellett számos szakmai konferenciát is szervezett. Elindította a Múzeumi Füzetek kiadványsorozatot, de emellett konferenciaköteteket, vezetőket, népszerűsítő kiadványokat is megjelentett, hogy mindezzel egyre intenzívebben kapcsolódjon be a Csornai Múzeum a szakmai közéletbe. 1989-ben a premontrei visszaköltözés során építő jellegű együttműködést alakított ki a rend apátjával, Horváth L. Ödönnel. 1990-ben a Csornai Gyűjtemény tájmúzeumi címet nyert, V. Szalontay Judit múzeumigazgatóvá lett. Munkásságának elismeréseként 1991-ben Barkóczi-, 1999-ben Csorna Városért-, 2000-ben Móra Ferenc-, 2003-ban Ikvai-, 2018-ban Bél Mátyás-díjat vehetett át, vezetésével a Múzeum 2000-ben az Év Múzeuma pályázat különdíjasa lett. 2007-ben a visszaminősítések második hullámával összefüggésben vonult nyugdíjba, ám a néprajztudományt továbbra is hivatásának tekintve aktív maradt. Szűkebben vett kutatási területe a vallási néprajz és a népviselet, illetve a rábaközi hímzések formavilágának elemzése volt.

A mai megrázó hír után különösen fájó bemutatni azokat a kultikus textileket, amelyekkel több tanulmányában is foglakozott. A muzeológusok hisznek abban, hogy a kutatott tárgyak örökkévalósága némiképp őket is éri, ha a műtárgyakat nézzük, halványan felsejlik kutatójuk arca is, aki – ahogy Judit fogalmazott egy általa szerkesztett kötetben - a tárgyakhoz jelentést tesz. (...)
Judit, az évtizedeken keresztül csodált fakulón is ragyogó csillagok és madarak kísérjenek utolsó, nehéz utadon, nyugodj békében!