"Mert ki viselné a kor gúny-csapásit,
Zsarnok bosszúját, gőgös ember dölyfét,
Útált szerelme kínját, pör-halasztást,
A hivatalnak packázásait,
S mind a rugást, mellyel méltatlanok
Bántalmazzák a tűrő érdemet."
Shakespeare Hamlet: részlet Hamlet monológjából

Csornai vonatkozású terjedelmes cikk jelent meg a Vadászlap legújabb számában. A cikket dr Faragó István ügyvéd írta, aki a vadászattal kapcsolatos jogszabályok szakértője. A cikkben csak Cs. Vadásztársaságnak nevezi az érintettet, mi kiírtuk a társaság teljes nevét. A cikk hosszú, és jogi részletei laikusok számára nem is érthetők, nem is fontosak. Ezek persze az érintettek számára rendkívüli jelentőségűek voltak, de a cikkünk csak azokat a részleteket tartalmazza, amelyek arról szólnak, hogy a hatóság miként hajlítgatja, értelmezi át a valóságot annak érdekében, hogy bizonyos személyek érdekeit kiszolgálja. Nézzük tehát, hogy írta le a történetet a jogász. Néhány helyen zárójelben és dőlt betűvel nem az eredeti cikket, hanem szerkesztői megjegyzéseket is olvashatnak.

Gyakran úgy gondoljuk, hogy néhány látszólag egyszerű dologgal kapcsolatban biztos tudással bírunk. Csakhogy néha a legegyszerűbb dolgok a legbonyolultabbak, és a vadászati (vagy mostanában bármely más) hatóság előtt könnyen érhet bárkit meglepetés…

Az ügy alapjául szolgáló tényállás szerint az elsőfokú vadászati hatósághoz (Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal) 2017. június 9-én bejelentés érkezett, hogy 2017. május 10-én 17 órai kezdettel a Csornai Vadásztársaság be nem jelentett vaddisznóhajtást tartott. A névtelen bejelentő részletesen leírta, hogy a vadászaton kik vettek részt, és hogy az miként zajlott. A hatóság a lefolytatott bizonyítás eredményeképpen azt állapította meg, hogy a fenti időpontban a vadászatra jogosult tudtával és szervezésében az irányadó jogszabályok megkerülésével társasvadászatnak minősülő, vadkárelhárítási célú kutyás vaddisznóhajtás történt, és ezért a Csornai Vadásztársaságot 2 millió forint vadgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezte.
A fentiekkel egyidejűleg az állítólagos társasvadászaton részt vevő 9 vadásszal szemben vadvédelmi bírság kiszabás iránti eljárás is indult, amelynek eredményeképpen 7 vadászra fejenként 500 ezer forint vadvédelmi bírságot róttak ki, és vadászjegyeiket 1 év időtartamra visszavonták (egy évig nem vadászhattak), a nyolcadik vadász esetében azonban a vadászjegyet csak 5 hónapra vették el arra hivatkozással, hogy ő az eljárás során együttműködött a hatósággal (ő vallotta azt, amit a hatóság hallani akart) a kilencedik vadászt már nem tudták megbüntetni, mivel időközben elhalálozott.

A Csornai Vadásztársaság, mint felperes a vadgazdálkodási bírságot kiszabó határozattal szemben közigazgatási pert indított. A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a vadászok keresetét részben alaposnak találta és a hatóság határozatát hatályon kívül helyezte, az elsőfokú hatóságot új eljárásra
kötelezte. Az ítélet indokolása a megismételt eljárásra azt az útmutatást adta a vadászati hatóságnak, hogy a beszerzett bizonyítékokat súlyuknak megfelelően kell értékelni, a döntést valósághű tényállásra kell alapozni. (Erre miért kell a bíróságnak figyelmeztetni a hatóságot?)

Ezt követően tovább folytatódott a Győri Közigazgatási és Munkaügyi
Bíróság előtt az ügyben érintett 7 vadász által indított és egyesített per, amely 2020. november 17-én ítélettel zárult. A Győri Törvényszék ítéletében végül azt állapította meg, hogy a vadászok keresete alapos. A bíróság az ítélet indoklásában hivatkozott arra, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal (másodfokú vadászati hatóság) által figyelembe vett dokumentumok többsége részben vagy egészben alkalmatlan volt arra, hogy a perbeli területrészen vélelmezett társasvadászat tényét bizonyítsa. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a perbeli kormányhivatal határozatának meghozatalakor a beszerzett bizonyítékokat jogsértően értékelte és azokból helytelen következtetést vont le.

A vadgazdálkodási bírsággal kapcsolatos pert a vadásztársaság tehát megnyerte, és ugyanígy megnyerte a 7 vadász is az általuk indított pereket. Ők ugyan az 500.000 Ft bírságot visszakapták, de az elveszített 1 évüket, míg nem vadászhattak, utólag már senki nem tudja visszaadni nekik.

Eddig tartott a cikk. A folytatás is megérne egy újabb cikket. A fent leírtak ellenére a Csornai Vadásztársaság rövidesen elveszítette a 20 éves bérleti joggal rendelkező vadászterületét. A vadászati hatóság másik társaságnak adta át a vadászati jogot többek közt arra hivatkozva, hogy a Csornai Vadásztársaság nem tudja teljesíteni vadgazdálkodási kötelezettségeit, mert 7 tagja 1 évig nem vadászhat. Hiába mondta ki a bíróság, hogy törvénytelenül tiltották el és büntették a vadászokat, többek közt az eltiltásukra hivatkozva vették el, és adták másnak a vadászterületüket. Aki Magyarország és Csorna mai viszonyait ismerve arra gondol, hogy a háttérben esetleg egyes önmagukat mindenhatónak érző politikusok közreműködése sejlik fel, valószínűleg nem téved nagyot...