A téli hónapok közeledtével megszaporodnak a különböző szinkron tevékenységek. Ezen felmérések nagy része országos lefedettségű, több madárfaj vagy fajcsoport állományának nyomon követését célozza meg, egységes módszerekkel. Ilyen monitoring tevékenység a havi szintű vadlúdszinkron is. Az egész országban, az arra alkalmas élőhelyeken augusztus és március között, minden hónap középső hétvégéjén számolják a vadludakat. A Magyar Madártani Egyesület Kisalföldi Csoportja is már régóta bekapcsolódott ebbe a munkába. A hansági vizes élőhelyeken kezdték először 2001-ben a Nyirkai-hany vizes-élőhelyrekonstrukció létrehozása után, majd 2013-tól az Osli-hanyban is, annak elárasztása után. A tóközi tavak (Fehér-tó, Barbacsi-tó, Kónyi-tó) szintén a vadlúdszinkronok helyszínei.

A nagyobb kiterjedésű vizes élőhelyek mellett az utóbbi években külön figyelmet fordítanak a mesterséges kavicsbányatavak felmérésére is. Új jelenség, hogy ezeken a bányatavakon szintén pihenhetnek telente vadludak, amennyiben a sekélyebb tavak befagynak, a mélyebb tavak szolgálnak pihenőhelyként a ludak számára. A csornai, a darnózseli, a hegyeshalmi és az öttevényi tavakat vizsgálják rendszeresen. Jobbára ezeken a tavakon csak kisebb számban (néhány százas csapatok) gyülekeznek vadludak, szemben a hansági vizes élőhelyeken, ahol a létszámuk a több ezret is elérheti. Kivételes év volt 2010 és 2012, amikor az öttevényi kavicsbányában is több ezer vadlúd éjszakázott 1-2 héten keresztül.

A leggyakoribb 2 vadlúd faj a nyári lúd (Anser anser) és a nagy lilik (Anser albifrons). Míg előbbi hazánkban is költő lúdfaj, telente főként a tőlünk északabbra költő állományok tartózkodnak, addig a lilikek a messzi tundráról érkeznek hazánkba telelni. A vadlúdszinkronok megkezdésekor még gyakori volt a vetési lúd is, de a 2010-es évek elején a telelő állomány az enyhe telek miatt már a Német-Lengyel síkságon telel át, és általában nem éri el Magyarországot. Azóta évente néhány alkalommal kerül szem elé néhány példány.

A ritkább, színesebb tollazatú vadludak közül majdnem minden évben távcső elé kerül a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), az apácalúd (Branta leucopsis), ritkábban a vörös ásólúd (Tadorna ferruginea) vagy az örvös lúd (Branta bernicla).

A vadlúdszinkronokat általában hétvégéken végzik. Korán kell kelni, hiszen reggel 6-7 óra körül már kint vannak a területeken, még pirkadat előtt. A vizes élőhelyekről kirepülő vadludakat számolják meg, ami olykor nem is könnyű feladat, ha egyszerre több száz vagy ezer madár megindul egy irányba. A nagyobb vizes élőhelyeket, több ember állja körül, hogy minden kirepülő madarat lásson 1-1 madarász. Ilyenkor, van, hogy valaki nem lát semmit, míg a másik személy irányába repül ki az összes vadlúd. Évek alatt szerzett tapasztalatok alapján elsajátítható a vadludak fajhatározása és számlálásának képessége. A hideg idő ellenére, jó kis csapatépítő programok szoktak lenni a hajnali vadlúdszinkronok.

Fotó: Szitkay Gábor