Az Európai Bizottság javaslata szerint hat hónapon át kellene anyagi támogatást nyújtani azoknak az állampolgároknak, akik külföldön keresnek munkát. Ezzel megdupláznák a segélyre való jogosultság időtartamát - tudatta az InfoRádió. Becslések szerint ugyanis átlagosan 16 hónapig tart, amíg sikerül egy másik országban állást találni.

Az Európai Unió szerint a tagállamok nem támogatják kellő mértékben azokat a polgáraikat, akik egy másik EU-s tagállamban próbálnak munkához jutni. Ezért Brüsszel azt javasolja, hogy a külföldre távozott lakosok hat hónapon át legyenek jogosultak munkanélküli segélyre és tb-ellátásra.

A jelenlegi szabályozás szerint a munkakeresőnek három hónap után haza kell térnie, és újra folyamodnia kell a segélyért. Ez azonban az EU szerint akadályozza őt abban, hogy állásinterjúkra járjon, vagy olyan tagállamban keressen munkát, ahol nagyobb igény van a szakértelmére.

A Bizottság összesen 12 javaslatot fogalmazott meg a munkaerő szabad áramlásának elősegítésére.

Brüsszel különböző tanulmányokat rendelt meg és közvélemény-kutatásokat végzett, amelyen a válaszadók 70 százaléka azt mondta: szeretné, ha joga lenne arra, hogy az egész unió területén kereshessen munkát.

A Bizottság egyik szóvivője azt mondta: a javaslattal szeretnék kifogni a szelet azoknak a vitorlájából, akik szerint a bevándorlók úgynevezett 'segélyturistaként' érkeznek egy-egy (általában nyugati) tagországba.

Nagy-Britanniában David Cameron miniszterelnök jelezte: korlátozni fogják a brit földön élő, más EU-s állampolgárok hozzáférést egyes segélyformákhoz.

A kormányzó konzervatív pártra nagy nyomást gyakorol a bevándorlás- és EU-ellenes UKIP, azaz a Brit Függetlenségi Párt, amely jelentős sikert ért el a múlt heti helyhatósági választásokon.

A UKIP rendszeresen riogat a segélyturista kelet-európaiak rémképével, és sok brit abban a tévhitben él, hogy a szigetországba érkező migránsok azonnal jogosultak lesznek az összes olyan segélyre, amely az őshonos briteknek jár.

A brit bulvármédia a mostani EU-s javaslatot is úgy interpretálhatja, Brüsszel támogatni kívánja, hogy külföldiek Nagy-Britanniában segélyből éljenek - és elkenheti a tényt, hogy saját tagországaik fizetnék ezt.

Az is kérdés, hogy mennyire lesz népszerű az ötlet a tagállamokban, amelyek közül több költségvetési megszorításokat vezetett be a hitelválság nyomán.