Egyre fontosabb a kreativitás és ennek a képességnek az elsajátítása a felsőoktatásban, majd pedig alkalmazása a munkaerőpiacon. „A munkaerő-piaci visszajelzések azt mutatják, hogy az elméleti és gyakorlati tudás mellett bizonyos készségek, mint a kreativitás, a kommunikáció megléte elengedhetetlen a megfelelő munkahely megtatlálásához” - mutatott rá Vass László, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora budapesti sajtótájékoztatón.

Szemléletváltásra van szükség

A BKF rektora szerint ma a legfőbb probléma, hogy a felsőoktatási intézmények arra törekednek, hogy minél több hallgató jusson be hozzájuk, ezért lobbizzanak az államilag finanszírozott helyekért. A legtöbb egyetem és főiskola emellett az elméleti oktatásra helyezi a hangsúlyt a gyakorlati képzés és a majdani munkaerő-piaci versenyre való felkészítés helyett. „Nem szabad, hogy a felsőoktatás eltávolodjon a munkaerőpiactól, ennek következtében a végzettek ugyanis egy üres térben találhatják magukat diploma megszerzését követően” - mondta Vass László.

A BKF fő profilja a kreativitás, az értékteremtés, az új problémákra új válaszok, megoldások keresése.

A technológia előtt járva

A mai világban az elméleti tudás mellett legalább annyira fontos a kompetenciák, készségek és képességek fejlesztése. A technológia szinte megállíthatatlan iramban fejlődik, a gépek azonban egy dolgot nem tudnak tanítani: kreativitást – mutatott rá Papp-Váry Árpád, a BKF Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Karának dékánja és a Marketing Intézet vezetője. A dékán szintén kiemelte a kommunikációs készségek jelentőségét, hozzátéve, hogy azok elengedhetetlenek, hiszen a pályakezdőknek magabiztosnak kell lenniük szóban, írásban pedig érthetően, lényegre törően kell tudniuk fogalmazni.

Tanulható kreativitás

A kreativitást sokan egyéni képességnek tartják, azonban a szakemberek hangsúlyozták, a kreativitást lehet tanulni, fejleszteni. „Ennek fejlesztésében kiemelt szerepet játszanak az általunk szervezett tréningek, a kiscsoportos műhelyek és a játékos csoportos feladatok. Arra tanítjuk diákjainkat, hogy ne fogadjanak el minden választ, hanem keressenek alternatívát. Ezenkívül fő szerepet szánunk a kommunikációs készségek fejlesztésének a munkaerő-piacra való felkészülés érdekében” - mondta a dékán.

A BKF ennek érdekében több száz céggel áll kapcsolatban, akiknél a hallgatók el tudnak helyezkedni szakmai gyakorlatra, s az ottmaradók aránya is igen nagy, mintegy 45 százalékos.

Generációváltás és finanszírozás

Sokan már felismerték a kommunikáció fontosságát, egyre nő azoknak a cégtulajdonosoknak a száma, akik gyerekeiket a főiskolára küldik, hogy a cégvezetéshez szükséges üzleti kommunikációt elsajátítsák. Ez szükséges a zökkenőmentes generációváltáshoz, ami minőségi ugrást is hozhat a gazdaságban – véli a rektor.

A BKF-en 2010 óta nincs államilag finanszírozott hely. „Ennek hatására ebben az évben az összjelentkezők száma az előző évihez képest a felére esett, viszont nőtt az elsőhelyes jelentkezők aránya, s ezeknek továbbra is magas a számuk” - mondta kérdésünkre Vass László. Magánintézmény létükből kifolyólag pedig elesnek minden olyan pályázati lehetőségtől, amelyre állami és egyházi intézményben tanulók jelentkezhetnek.