Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az idegenhonos inváziós fajok
betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (a továbbiakban: EU-rendelet) megköveteli a tagállamoktól, hogy az idegenhonos inváziós fajok szándékos betelepítése és nem szándékos behurcolása, valamint a terjedése által a biológiai sokféleségre gyakorolt káros hatás megelőzése, minimálisra csökkentése, illetve mérséklése érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Az inváziós növényfajok jellemzője, hogy gyors szaporodású, könnyen sarjadó, nagy térhódító képességgel rendelkező fajok, melyeknek nincsenek, vagy elégtelen hazai fogyasztó szervezeteik vannak, így visszaszorításuk idő-, munka- és költségigényes. Jellemzően a talaj bolygatásával felgyorsul a szaporodásuk, elsők között jelennek meg nyílt felszíneken, erős elnyomóképességgel rendelkeznek és rendszerint a szomszédos élőlények fejlődését,életfolyamatát, csírázását szerves vegyületek útján gátló hatással is bírnak.

Az idegenhonos inváziós faj olyan idegenhonos faj, amelyről megállapítást
nyert, hogy betelepítése vagy behurcolása, illetve terjedése veszélyezteti vagy káros hatást gyakorol a biológiai sokféleségre és a kapcsolódó ökoszisztéma- szolgáltatásokra. A fentiek alapján kiemelt figyelmet kell fordítani az idegenhonos inváziós fajok kordában tartására, hogy terjedésüket ne segítse elő emberi tevékenység.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság azt a tájékoztatást adta, hogy Győr-Moson-Sopron Vármegye területén a selyemkóró (Asclepias syriaca), a
magas aranyvessző (Solidago gigantea), a kanadai aranyvessző (Soliago canadensis), a bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera), a japán keserűfű (Fallopia japonica), a mirigyes bálványfa (Alianthus altissima), a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), a zöld juhar (Acer negundo) és az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) idegenhonos
inváziós fajok terjedése okozza a legsürgetőbb beavatkozást igénylő károkat.

A fenti fajok többsége Észak-Amerikában vagy Ázsiában honos, a Kárpát-medence éghajlatához és természeti adottságaihoz hasonló területekről származnak, ezért ezen fajok számára Magyarország termőhelyei kiváló feltételeket biztosítanak a tömeges elszaporodáshoz. Az idegenhonos inváziós fajok visszaszorítása olyan közös érdek, mely természetvédelmi, ökológiai érdekek mellett gazdasági érdekeket is szolgál, hiszen több közülük szántóföldi gazdálkodást, legelőket,
kaszálókat, erdőket is veszélyeztet. Ezen fajok sorát gyarapítja például a közönséges parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) is, mely bár ökológiailag kevesebb kárt okoz a fentebb megnevezett fajoknál, de a lakosság számára jól ismert allergén hatása minden évben visszaköszön a nyár végi virágzásakor.

A tapasztalat az, hogy egyre súlyosabb állapotok léphetnek fel a természeti területeinken. A klímaváltozás kedvez az idegenhonos fajoknak, a már jelenlévő özönfajok robbanásszerű terjedése várható, illetve további, akár az emberi egészségre is kockázatot jelentő fajok megtelepedése következhet be. A növények mellett jól ismert az elmúlt években a poloska fajok kellemtelen inváziója is, mely fajoknak szintén a felmelegedés kedvez, hisz az enyhe telek nem korlátozzák a szaporodásukat.

Amennyiben felborul a természetes ökológiai rendszer és az idegenhonos inváziós fajok térhódítása tovább fokozódik, úgy a megbomlott egyensúlyi állapot szintén további özönfaj megtelepedésének és terjedésének fog kedvezni. Az idegenhonos inváziós fajok terjesztése, vagy annak elősegítése jogszabályba ütköző
tevékenység. Az ilyen fajok teljes tilalom alá esnek, telepítésük, szaporításuk, a példányokkal történő kereskedelem, országba történő behozatala stb. nem megengedett, csak külön engedély birtokában, szakmai intézmények által végezhető tevékenységek.

Az idegenhonos inváziós fajok elleni küzdelem idő- és költségigényes feladat, mely akár több éven keresztül is elvégzendő ismételt kezeléseket igényel. A rosszul elvégzett beavatkozás súlyosan ronthat az ökológiai állapotokon, és rosszabb helyzetet teremthet, mint a kiindulási állapot, aminek a megoldása így még több költséggel járhat! Minden esetben előre meg kell tervezni, hogy az adott területen milyen munkálatok tarthatók fenn hosszú távon. Minden esetben javasolt előtte egyeztetni a területileg illetékes természetvédelmi kezelő szakembereivel.

Az idegenhonos inváziós fajok köréről és visszaszorításuk fontosságáról és módjairól bővebb információt talál a https://termeszetvedelem.hu/idegenhonos-invazios-fajok-jogszabalyi-vonatkozasaieu-s-jegyzek/ és http://www.invaziosfajok.hu/hu honlapokon.