Városlista
2024. április 18, csütörtök - Andrea

Hírek

2011. November 08. 07:20, kedd | Sport
Forrás: mno.hu

Végleg lejárt az óriásstadionok kora

Végleg lejárt az óriásstadionok kora

Hogyan érdemes stadiont építeni, miért tartanak lefelé az olaszok, és befutnak-e az „öt nagy” közé a törökök vagy az oroszok? Stadionkörkép élesben.

Van-e forrás a stadionépítésekre? Ez az a kérdés, amivel a KPMG nem foglalkozott, mi inkább arra koncentráltunk, milyenek a kilátásai a hazai és nemzetközi stadionépítési irányoknak – hangzott el a KPMG sporttanácsadási csoportja által készített, az európai futballstadionok fejlesztéséről szóló összehasonlító tanulmány hétfői bemutatásakor. Tavasszal már készült egy tanulmány a magyar viszonyokról, ez tulajdonképpen a folytatása a projektnek – tette hozzá a sajtótájékoztató házigazdája.

Kozma Miklós, a KPMG tanulmányt készítő csoportjának vezetője kiemelte, az öt topliga (angol, spanyol, német, olasz, francia) nem csupán összbevételeit, de stadionjait tekintve is éllovas. A stadionokban közvetlenül termelt bevétel tekintetében az Arsenal a követendő példa, negatív szempontból pedig a Juventust lehet kiemelni. Utóbbi hatalmas népszerűségét sutba dobva képtelen volt kiemelkedő árréssel működtetni stadionját – emelte ki Kozma.

Kimentek a divatból a gigastadionok

Figyelemre méltó tény, hogy a korábban látott gigantikus, 80 ezer fő feletti kapacitású stadionok „kimentek a divatból”, ma már nem ilyen jellegű létesítmények hozhatnak nagy bevételt. Az angol, olasz bajnokság stadionjainak zömét 50 évvel ezelőtt építették, és folyamatosan újították fel őket. Ilyen szempontból Skócia vezeti a sort. Viszont a korszerű, üzleti szempontokat is figyelembe vevő klubok felfedezték, hogy az újonnan épített, nem pedig toldozott-foldozott létesítmények sokkal nagyobb bevételt generálhatnak, hiszen már nem csak sportesemény megrendezésére alkalmasak.

A tanulmányból az is kiderül, hogy Svédországot és Angliát leszámítva az európai stadionok zöme állami tulajdonban van. Az egy székre lebontott árbevételt megnézve nem meglepő módon a Chelsea-t, a Manchester Unitedet és az Arsenalt találjuk az élen. Érdekesség, hogy a korábban negatív példaként felhozott Juventus ebben az összehasonlításban az első számú olasz klub.

Jönnek a törökök

Stadionkihasználtság tekintetében a holland, a német és az angol egyesületek járnak elöl. Ez a szempont szoros összefüggésben áll az adott ország gazdasági növekedésével. Magyarországra vetítve inkább a mai méretű új stadionok építése lenne indokolt – szögezte le Kozma Miklós. Hozzátette: Törökország és Oroszország az a két szereplő, akiknek üzleti szempontból van esélye az öt topliga nyomába eredni, és közülük kerülhet majd ki a „hatodik nagy". Ha az oroszok jól gazdálkodnak majd a stadionjaikkal, melyeket a 2018-as vébére építenek, akkor óriási esélyt ragadhatnak meg.

A „kakasülőről” már nem sokat látni

Nagyobb stadiont építeni minden szempontból drágább: kihasználtságát nehezebb biztosítani, hiszen a legmagasabban lévő székekről már nem is lehet annyira élvezni a sporteseményt. Ezeket a helyeket alacsonyabb árért lehet csak értékesíteni. Kereskedelmi szempontból abszolút nem éri meg manapság 60-80 ezres stadionokat építeni – szúrta közbe Andrea Sartori, a KPMG tanácsadója.

Ha egy székre nagyjából 3000 eurót költ a klub, akkor már megéri stadiont üzemeltetni a futballvilágban – vette vissza a szót Kozma Miklós. Ilyen szempontból a Schalke 04 és a Juventus jól gazdálkodik, a londoni Wembley, a Lille stadionja vagy a donyecki Donbasz Aréna már nem kifejezetten.

Ha egy többfunkciós stadionban koncertet rendeznek, akkor annak monumentálisnak kell lennie, mert hiába a hatalmas bevétel, a több tízezer ember akár az egész gyepszőnyeget tönkreteheti. Egy széles használati célú létesítményt tehát nem arra kell megépíteni, hogy ott majd kéthetente koncertet rendezzenek majd – emelte ki a vezető. Az új stadion és a köré épülő ingatlanfejlesztés ettől függetlenül egy régió felemelkedésének motorjává is válhat. Finanszírozási szempontból általában a vegyes – magán- és állami tőkebevonás – minta a jellemző. Olaszországban az egyetlen magántulajdonban lévő létesítmény a Juventusé. A bankhitel felvételekor itt már garantálni kellett, hogy az első néhány mérkőzésen telt ház lesz. Ez sikerült – emelkedett szólásra újfent Andrea Sartori –, az első öt meccsre már nem lehetett jegyet venni, és a maradék kettőre is már alig van szabad hely. A korábban abszolút kihasználatlan Juve-stadionnal szemben az új arénára rengetegen kíváncsiak, és 41 ezren is kimennek egy-egy találkozóra.

Hiába az Eb, a lengyelek és az ukránok pórul járhatnak

A lengyel-ukrán rendezésű Eb-t követően a két országnak a jelenlegi gazdasági helyzetüket szemlélve hatalmas kihívás lesz biztosítani a létesítmények üzleti kihasználtságát. A pénzügyi fenntarthatóságra az UEFA és a FIFA is kiemelten figyel, ennek megvalósítása a klubok eladósodottságának legkomolyabb gátja, és a siker záloga – összegezte az elmondottakat Kozma Miklós. Üzleti sikeresség terén az Inter, a Milan, a Roma és a többi olasz csapat messze elmarad a többi topklubtól. Szinte magától értetődik, hogy a listát az angolok vezetik, közülük a Chelsea emelkedik ki leginkább. A Liverpool és a londoni kékek egyedül azért maradnak el a legnagyobbaktól, mert ugyan stadionjaikat rendre megtöltik a szurkolók, a létesítmények nem érik el az óriás kapacitást. Ezek a klubok még bővíthetik a stadionjaikat.

A hazai piacon is megtalálhatóak a befektetők

Mindent egybevetve a nyugat-európai stadionok kihasználtságát még most is lehet bővíteni. Tapasztaltuk, hogy a fejlett piacokat tökéleseten kell felmérni, nincs tehát értelme egyfunkciós óriás stadionok építésének. A finanszírozás kulcskérdés: magán- és állami forrást is használni kell a jól megalapozott üzleti terv megvalósításához. Figyelembe kell venni a társadalmi és szociális korlátokat, a futball színvonalát természetesen és a stadionban nyújtott szolgáltatásokat. Ezek a tényezők befolyásolják leginkább, hogy milyen stadiont érdemes építeni jelenleg Európában – vont mérleget Kozma Miklós. Olaszország képtelen rentábilisan üzemeltetni stadionjait, lefelé tart, Törökország és Oroszország pedig hatalmas versenyfutást folytat, hogy bekerüljön az „öt nagy” közé.

Kérdésre válaszolva elmondta, Magyarországon üzleti szempontból egyértelműen megéri kicsi stadionokat is megépíteni, ezek jól finanszírozhatóak, és kihasználtságuk is biztosítható lehet. Természetesen a stadionépítés hosszú távú projekt, nem várható el, hogy azonnal megtöltsék a hazai szurkolók. Igenis vannak potenciális magánbefektetők, akik a hazai piacról mozgósíthatóak egy esetleges építkezéskor. Az ő bevonásukhoz azonban nagyon alapos üzleti tervvel kell előállni.

Címkék: stadion, tanulmány

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 17. 17:22, szerda | Sport

Párizs 2024 - Száz nappal a rajt előtt már 150 kvótája van Magyarországnak

Már százötven kvótája van a magyar csapatnak, mely összességében közel kétszáz fős lehet

2024. Április 16. 21:49, kedd | Sport

Csak századmásodpercekre az első helytől

Gender Tamás Junior 2024. 04. 10-13. között Franciaországban, Champions of the Future (RGMMC) bajnokság keretein belül, Val d\'Argenton-ban a Circuit de karting du Val d\'Argenton-on versenyzett.

2024. Április 16. 10:14, kedd | Sport

Bronzérem az Euro Trophy-n

Beszélgetés a nem kicsit boldog Szabó Bende gokartversenyzővel az Euro Trophy után.

2024. Április 13. 06:00, szombat | Sport

Női kézilabda olimpiai selejtező - Magyarország-Svédország 28-25

A magyar női kézilabda-válogatott 28-25-re legyőzte Svédországot a debreceni olimpiai selejtezőtorna pénteki, második fordulójában, így csak akkor nem szerez kvótát, ha vasárnap öt vagy több góllal kikap Japántól.