Tavaly sorra tette közzé az örömhíreket Csorna önkormányzata arról, hogy mennyi pályázatot nyert az Európai Unió Területi Operatív Program alapjából. A pénzek felhasználásának folyamata azonban erősen akadozni látszik. Az első komoly figyelmeztető jel az volt, hogy a Mártírok tere keleti oldalának felújítása termelői piac kialakításával közbeszerzési eljárása első körben eredménytelen lett. A célra elnyert 61.916.593 forintból 55 millió forintot (az ÁFÁ-val együtt) fordíthat építési munkákra az önkormányzat, a többi a projekt előkészítése, a közbeszerzés, projekt menedzsment és egyéb kiadások költsége. A kiírás szerint önrész nélküli pályázatról volt szó, így önkormányzati források nélkül megvalósítható. Az első közbeszerzési eljárásban a legolcsóbb ajánlat 123 millió forint volt. Eredménytelennek hirdették a közbeszerzési eljárást, mert az önkormányzatnak nem volt 68 millió forintja kipótolni a hiányzó összeget.

Dani Richárd önkormányzati képviselő (MSZP-DK) a sikertelen pályázat után alaposabban utánanézett a pályázati dokumentumoknak.

- Miért gondolta úgy, hogy visszamenőleg átnézi a pályázatok dokumentumait?

- 2014 óta sok fejlesztéssel kapcsolatos napirendet tárgyaltunk a csornai önkormányzat képviselő-testületében. Ezeknek a testületi napirendeknek sok közös tulajdonsága volt. Az egyik, hogy általában a beadás előtti utolsó pillanatban tárgyaltuk, ráadásul az ellenzéki képviselők semmilyen előzetes információt nem kaptak. Odatettek pontos műszaki tartalom nélkül egy-egy pályázatot elénk, hogy szavazzuk meg látatlanban. Ha kérdéseink voltak, azt csak akadékoskodásnak tekintették, vagy még választ sem adtak rá. Egy fejlesztési javaslatra nem szavazhatunk nemmel, mert mi is azt szeretnénk, ha fejlődne a város. Azt azonban igenis elvártuk volna, hogy pontos információkat kapjunk, ha már százmilliókról kell döntenünk. Módosításra, pontosításra szinte esélyünk sem volt. Sokszor teljesen igaztalanul azzal is megbélyegeztek bennünket, hogy ellenségei vagyunk a város fejlődésének. Én ugyan többször felajánlottam a segítségemet, hiszen ez a végzettségem, és építőipari kivitelezésben dolgozom, de sem információt, sem bizalmat nem kaptam. A már csaknem egy éve elnyert pályázatok ügyében azért kezdtem kutatni, mert feltűnő volt, hogy sehol sem tartanak. A termelői piac sikertelen első közbeszerzési pályázata pedig erősítette a gyanúmat, hogy komoly bajok lehetnek a háttérben. Ez azért is nagy probléma, mert az építőiparban elszabadultak az árak, minden hónapról hónapra egyre drágább, és nincs annyi építőipari kapacitás, amennyi munka lenne. Ez már az egyik súlyos következménye a szakemberek elvándorlásának.

- Mit talált a termelői piac pályázati dokumentációinak átvizsgálásakor?

- Ahhoz képest, hogy több hónap állt rendelkezésre az előkészítésre, itt is az utolsó pillanatban csaptak össze mindent. Ráadásul törvénysértő módon. Megdöbbentem, mikor megláttam, hogy a tervező április 18-án adta le az önkormányzatnak a terveket áttekintésre, ápriilis 22-én döntött a bíráló bizottság a tervező kiválasztásáról. Mikor „kiválasztották” a győztes tervezőt, már négy napja az önkormányzatnál voltak a kész tervek. A pályázat beadási határideje április 25 volt. Az első közbeszerzési eljárásban az 55 milliós építésre fordítható forráshoz képest 123 millió volt a legolcsóbb ajánlat. Több mint duplája! A második eljárásban az építés költségeit 85 millióra sikerült csökkenteni. A nagyarányú csökkenés ellenére az eredetileg tervezett nulla forint önrész helyett az önkormányzatnak még 30 milliót hozzá kell tennie a pályázati támogatáshoz. A beruházás tehát a tervezett összeg több mint másfélszeresébe kerül. Ez mindig tervezési, előkészítési hibát sejtet.

- Volt hasonló tapasztalata más projektek esetében is?

- Tavaly júniusban döntött az önkormányzat, hogy el kell indítani a közbeszerzési eljárásokat az elnyert projektek megvalósítására. Ez a termelői piac mégis csak az első projekt, aminek kiválasztotta a kivitelezőjét az önkormányzat. Minden eltékozolt hónappal súlyos milliókat veszítünk a folyamatos áremelkedések miatt. Az elmúlt két évben legalább 25%-kal drágultak az árak az építőiparban. Az ipari park közbeszerzésének elindítását 2018 végére tervezi az önkormányzat. Ez az időhúzás nagyon sokba fog nekünk kerülni. Ha ott is az történik majd, hogy előkészítési hibákból alultervezték a beruházás költségeit, a valós árak pedig folyamatosan nőnek, akkor ott is hatalmas hiányok lesznek. Ennek az önkormányzatnak nincs annyi pénze, hogy az összes forráshiányt saját forrásból kiegészítse. Ha hitelt vesznek fel, eladósodik az önkormányzat. Ezek azonban csak példák voltak. A legsúlyosabb helyzetben az új bölcsőde építése van.

- Mi olvasható ki a pályázati dokumentumokból a bölcsőde építése kapcsán?

- 80 férőhelyes bölcsőde építésére nyertünk 243 millió forintot, melyben egy 100 főre méretezett főzőkonyha is lenne az összes igazgatási és irodahelyiséggel, szociális és raktárhelyiségekkel, bútorokkal, játékokkal, teljes berendezéssel, udvarral, parkolókkal. Annak ellenére, hogy tavaly júniusban döntöttünk arról, hogy ennek a beruházásnak a kivitelezésére is el kell indítani a közbeszerzési eljárást, a kiírásra kísérlet sem tettek. Szerintem bele sem mernek kezdeni, mert az már az alapvető számokból látszik, hogy itt óriási forráshiány lesz. Ennek az előkészítése még termelői piacénál is sokkal rosszabb volt. Aki kicsit is járatos az építőiparban, az néhány számból meg tudja mondani, hogy nagyságrendileg mennyibe kerül egy beruházás. Persze luxus igényekre súlyos plusz százmilliókat el lehet költeni, de most csak a minimálisan szükséges építőanyagokról, munkáról, gépészeti berendezésekről beszélünk. Abban nagy különbségek nem lehetnek. Ennek a bölcsőde beruházásnak az ára nagyon meg fogja közelíteni az 500 millió forintot, ha át nem lépi. Az eredeti pályázat szerint erre önkormányzati saját forrást nem kellett volna fordítani, de ez 243 millióból sehogy nem jön ki. Amit ahhoz még hozzá kellene tenni, annyi pénze nincs az önkormányzatnak. Ezért húzzák az időt, szerintem kiírni sem merik. Az időhúzás viszont az áremelkedések miatt további költség növekedéssel jár. Ez így egy ördögi kör lett.

- Hogy fordulhatnak elő ilyen elképesztő különbségek, ilyen súlyos hibák?

- Ezt én természetesen nem tudhatom, hiszen az előkészítésből teljes mértékben kihagytak bennünket, de sejtéseim vannak. Nem gondolom, hogy a hivatal szakemberei a hibásak. Ez részben vezetői felelősség, részben pedig annak a következménye, ahogy itt az európai uniós és magyar állami forrást elosztják. Nem szakmai előkészítő munka folyik, hanem politikai alkuk és mutyik folynak, hogy ki kapjon pénzt, mire és mennyit. Ezért is kerül sor minden pályázat kidolgozására az utolsó pillanatban. Addig a politikai alkudozás folyik. A szakembereknek egész egyszerűen nem lehet idejük az alapos munkára. A politikai alkuk következménye az is, hogy több célra osztanak, mint amennyire valós forrás lenne. Ez a „jusson minden barátnak” felfogás aztán például több bölcsődére ad támogatást, mint amennyi bölcsődét abból a pénzből meg lehet építeni. Én nem a politikai alkuban, hanem az alapos szakmai munkában hiszek, és a projektjeinket így csináljuk. A vállalkozásunkban én nem engedhetem meg magamnak a felületes kapkodást. Ennek az önkormányzati szférában is így kellene lennie.

- Látja ennek a rossz mentalitásnak a jeleit máshol is az önkormányzatnál?

- Sajnos igen. Vannak olyan beruházási ígéretek, amik ugyancsak rég hangzottak el, de a megvalósulásukból semmi sem látszik. Ezek olyan beruházások, amiket nem az önkormányzat végezne, csak helyszínt biztosít. Ilyenek például a tanuszoda és a kézilabdacsarnok. A kézilabdacsarnok önkormányzati döntését olyan titokzatoskodva terjesztették elő, hogy semmit ne lehessen róla tudni. Az előterjesztés címe csak annyi volt, hogy sportcélú beruházásról lesz szó, de írásos előterjesztést csak a testületi ülésen osztanak ki. Ott kell 10 perc alatt egy ellenzéki önkormányzati képviselőnek többszáz milliós beruházásról szavazni. A legutóbbi rendes testületi ülésen a CSSE munkájáról szóló beszámoló kapcsán kérdeztem rá erre a tanuszodára és a sportcsarnokra. Az önkormányzat vezetésének láthatólag fogalma sem volt arról, mi lesz ezekkel. Ilyen fontos ügyekben a polgármesternek folyamatosan lobbiznia, egyeztetnie kellene, ehelyett még alapvető információk birtokában sincs. A tanuszodának még a helyét sem jelölte ki az önkormányzat, abban az ügyben még szerintem testületi döntésre van szükség.

Ezekhez egyébként nagyon hasonló a napelemgyár ügye is. Amelyik városban ilyen botrányos beruházás történik, ott a város vezetésének minimum két feladata lenne. Minden követ meg kellene mozgatnia, hogy megtudja mi történt, mennyi pénzt használtak fel, mi lett azzal a pénzzel? A másik pedig az, hogy ha napelemgyár már nem is lesz, de kellene valakit találni, aki életet lehelne ebbe az üres csarnokba, hogy csornai munkahelyek jöjjenek létre, és legyen adóbevétele a városnak. Ilyesminek semmi nyoma.

- Miért került ilyen helyzetbe a város?

- Nekem az az érzésem, hogy a mai önkormányzati vezetés azt hitte, hogy majd a nagypolitika elvégzi helyettük a munkát. Idehoznak pályázatot, befektetőt, pénzt, és ezzel kevés dolog lesz, viszont nagy siker lesz belőle. Ezért aztán talán politikai irigységből az ellenzéket mindenből kizárták, hogy minden siker egyedül és kizárólag az övék legyen. Ennek viszont az a következménye, hogy a kudarcok egyedüli felelősei is ők lesznek.