A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata június 13-án, a helyi önkormányzattal közösen szervezte meg a nyolcadik Rábaközkutatók napját. Ezúttal Osli múltjával és értékeivel ismerkedtek a helytörténet iránt érdeklődők. Osli volt a tizenharmadik település, ahol programot szervezett a 2011-ben alakult társulat. A helyi kultúrotthonban megjelent szépszámú érdeklődőt Fodor József polgármester és Szalay Balázs, a társulat vezetője köszöntötte. A rendezvény elején megemlékeztek a csornai csatáról is, melynek több osli vonatkozása is volt, majd kölcsönösen megajándékozták egymást: Fodor József Osliról szóló köteteket és a község címerét, míg Szalay Balázs a társulat kiadványát és a településre vonatkozó gyűjtésüket adta át a polgármesternek.

A helyi Vadgesztenye hagyományőrző dalkör műsorában osli dalokat és tréfás jeleneteket adtak elő a lelkes nyugdíjas asszonyok. Ezután a település szülötte, Dr. Varga József helytörténész mutatta be Osli több évszázados történetét. A hallgatóság megismerte a település nevének eredetét, középkori birtokosait, gazdaságtörténetét és a község betelepülésének főbb eseményeit is. Az előadás után Kapui Béláné és Varga Gézáné mutatta be a híres osli papucs- és szatyorfonás mesterfogásait. Az érdeklődők megnézhették Rinner Jenő vesszőműves munkáit is.

Ebéd után megtekintették a Kálváriát és a Szent László és Szent Gellért ereklyékkel is rendelkező nevezetes osli templomot is, melynek építéseiről és belső terének nevezetességeiről Dr. Szaradits József plébános és Varga József beszélt. A helytörténet-kutatók közelről is megcsodálhatták az 1690-ben Kismartom várából idekerült Mosolygó Madonna kegyképet. A bátrabbak felmehettek a templomtoronyba is, ahol három harang lakik. A szakrális emlékek megtekintése után Rinner Jenőné vezetésével az iskolában kialakított helytörténeti gyűjteményt nézték meg, ahol az 1798-ban felszerelt toronyóra szerkezetét is megfigyelhették.

A program zárásaként az első világháborús emlékműnél Varga József beszélt az emlékmű felállításának előzményeiről, majd a helyi Simon Alexandra, a csornai gimnázium tanulója, felolvasta Eöri János egykori plébános 1938.augusztus 20-án elmondott avatóbeszédét. A nap megható pontja volt, amikor a diáklány elszavalta dédapjának, Horváth Józsefnek a második világháborúban írt verseit. Ezután sor került az emlékmű megkoszorúzására.