Több zsírt, konyhasót és kevesebb rostot fogyasztanak, továbbá rendszertelenül esznek az egyetemisták, és ugyanazokat a táplálkozási hibákat követik el, amelyek az egész magyar lakosságot jellemzik. A Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének munkatársa, Lichthammer Adrienn, egyetemistákat kérdezett meg étkezési szokásairól.

A 19-25 év közötti fiatal felnőttek testtömegindexének (BMI) elemzéséből kiderült, hogy fiatal koruk ellenére a vizsgált hallgatók 16 százaléka túlsúlyos, 2 százalékuk elhízott, 3 százalék pedig sovány kategóriába tartozott, mely mindenképpen összefügg kismértékű fizikai aktivitásukkal.

Ráadásul a BMI alapján normál tápláltsági állapotú hallgatóknak sem feltétlenül ideális a testösszetétele, mely mindenképpen növeli a „népbetegségnek” számító szív és érrendszeri, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az előbbihez hozzájárul az is, hogy a fiatal férfiak általában túl sok koleszterint (az ajánlott másfélszeresét) fogyasztanak.

Aggasztó, hogy a hallgatók D-vitamin bevitele nem éri el a jelenleg javasolt napi ajánlott mennyiség (5 mikrogramm) felét. Pedig hazai és külföldi orvosi szakmai társaságok konszenzus nyilatkozata alapján ennek akár két-négyszerese lenne ideális. Ezt még súlyosbítja, hogy nem elégséges a fiatalok tej, tejtermékek fogyasztása sem, különösen a fiatal nők többségének étrendje hiányos kálciumban. Ez azért probléma, mert a csontok a fiatal felnőtt kor végéig még gyarapodnak, és ilyenkor kell megalapozni, hogy elérjék maximális tömegüket, hiszen ez késlelteti a csontritkulás megjelenését. Bár idős korában mindkét nem szenvedhet osteoporozisban, a nőket azonban ez hamarabb érintheti a menopauza miatt. A dietetikus az étrendi hibák korrigálása mellett felhívja a figyelmet arra, hogy hazánkban kora tavasztól késő őszig naponta 15 percet javasolt napon tölteni.

Kiderült az is, hogy a fiatal nők a javasoltnál jóval kevesebb (fele mennyiségű) vasat visznek be szervezetükbe. Ezt elsősorban a vasat jól hasznosuló formában tartalmazó hús és húskészítményekből lehetne fedezni.

Kevesen tudják, hogy a vas felszívódását segíti a megfelelő C-vitamin ellátottság, tehát nem feledkezhetünk meg a friss zöldségek, gyümölcsök fogyasztásáról sem. Mindez a normális vérképzéshez, ezáltal az agy és az izmok normális működéséhez elengedhetetlen. Az elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók étrendje nem tartalmazott megfelelő mennyiségű élelmirostot, még úgy sem, hogy közülük sokan fogyasztják a teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket.

A felmérésben az egyetem Egészségtudományi Karának 102 dietetikus, és 190 egyéb szakos hallgatója vett részt, valamint 72 műszaki egyetemista. Többségük rendszertelenül, általában napi két-három alkalommal étkeznek a javasolt öt helyett. A reggeli elhagyása mellett jellemző a kevés alvás és pihenés is. A várakozásnak megfelelően a legtudatosabban a dietetikus hallgatók táplálkoznak, vagyis szakmai ismereteik alapján ők változtattak helyes irányba étkezési szokásaikon. A dietetikus szerint az egészséges táplálkozás oktatása mindenki számára elérhető kellene, hogy legyen. Ezt igazolta az is, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemről bevont hallgatók 77 százaléka szeretne többet tudni az egészséges táplálkozásról, és 81 százalékuk változtatna is, ha szakszerű oktatásban részesülne.