Hamis, méghozzá azért, mert nem fonva készült! :)

Újonnan beszerzett, eredetileg fonottkalács készítésére szolgáló sütőformámat szerettem volna kipróbálni, íme ő lenne az:

Sikerült amit elterveztem, nagyon fincsi kalácsot sütöttem! Igen örülök neki!

Ebben a receptben sem volt semmi extra, csak úgy mint a korábbiakban sem. A következők kellenek hozzá:

- 200 gramm Schar Mix B liszt
- 20 gramm Beiker liszt
- 2 ek hajdinaliszt
- 2 ek amarantliszt
- 1 tk Fiber Husk
- 1 kk citromlé
- 100 ml tej
- 150 ml víz
- fél csomag Dr. Oetker szárított élesztő
- pici só
- 1-2 ek cukor

A langyos tej és víz keverékében pici cukorral felfuttattam az élesztőt, a liszteket és a többi hozzávalót egy belül fényes falú műanyag edénybe mértem. Hozzáöntöttem a felfutott lisztes, tejes keveréket, majd kézi robotgép dagasztóspiráljával jó alaposan összedolgoztam. Olajos kézzel diónyi gombócokat formáltam és ezeket egyesével a kalácsormába tettem.

Meleg helyen hagytam kb. fél órát kelni, majd a tetejét lekentem olajjal és eközben annyira örültem a gyönyörűűű látványnak, hogy elfelejtettem a tetejét megszórni kristálycukorral. :) Már vagy 5 perce nézegettem a 200 fokos sütőben, amikor beugrott, hogy hoppá, a lényeg lemaradt. Persze mire kikaptam a sütőből, addigra már az olajos réteg szépen megszáradt, így ismét átkentem picit, majd jól megszórtam kristálycukorral. (Éljen a szénhidrát!) Visszatettem sülni, de innentől már visszavettem 180 fokra a sütés hőfokát. Nem tudom megmondani meddig sült, csak a színét figyeltem. ...és hát meg kell hogy mondjam, gyönyörű látvány fogadott! Soha de soha nem sütöttem meg ilyen szép, illatos, könnyű, puha tésztájú kalácsot! És még csak fonni sem kellett! :)