Vintage - angol kiejtése “vintidzs”, francia kiejtése “vantédzs”, de ejtik “vintázs”-nak is.
Eredetileg a vintage-nek semmi köze nem volt a divathoz, pláne nem az esküvőkhöz, vagy éppen a belsőépítészethez.

A vintage szó elsősorban a borászatban és a fotográfia területén használatos szakkifejezés volt. A fotótörténelemben vintázs kópiának („vintage copy”/”vintage print”) nevezték az első kópiát, a borászatban pedig leginkább a magyar “évjárat” szónak felel meg.

Divatfogalomként és lakberendezési irányzatként tekintve ide tartozik minden olyan ruha és összeállítás, amely összességében régies, vagy épp használtnak tűnik. Itt a lényeg a tűnik szón van, ugyanis csak azért, mert egy ruha vagy tárgy vadonatúj, még kelthet használt, agyonmosott, kopott hatást, ami a vintage stílus egyik alapjellemzője, csakúgy, mint régi vagy népi motívumok.

Az 1920 és 1975 közötti öltözködési stílusok mindegyikét vintage-nek nevezhetjük. Nem összekeverendő a retró stílussal, mely körülbelül az 1975-1990-es évek öltözékeit jelenti. A vintage időszak ennél régebbi, sokkal nemesebb, ritkább, épp ezért értékesebb ruhadarabok gyűjtőneve.
Főbb színei a púder és cukorka színek, valamint a fekete és fehér. Kedvelt anyagai a csipke, selyem, bársony, damaszt, szatén és a tüll.

A vintage inspirálta esküvők legfőbb törekvése az intimitás, a személyesség megteremtése, gyakran tűnnek fel újrahasznosított, vagy kézzel készített tárgyak, amelyek a pár számára jelentéssel bírnak.
Elkülöníthetjük egymástól a rusztikus vintage valamint a klasszikus vintage stílusú esküvőket. A rusztikus vintage esküvő esetében a hangulat a régi, meleg nyári napokon megejtett családi piknik hangulatát idézi. A helyszín lehet akár a saját udvar, esetleg egy pajta, vagy gazdasági épület, a hangulatot pedig tovább fokozzák a kézzel készített sütemények, torták, a szódásüvegek, a masnik, füzérek, a befőttes üvegből készített vázák vadvirág-csokrokkal ékesítve.
A klasszikus vintage esküvők általában tematikusak, egy adott korszak jellemzői köszönnek vissza bennük (20-70-es évek). Ugyanakkor nem is az a fontos, hogy milyen címkével látjuk el az esküvőt, hiszen nem lehet éles határvonalakat húzni, sokkal inkább az jellemző, hogy innen is, onnan is felhasználhatók azok az elemek, amik az ifjú párnak tetszenek. Ha megvan a ruha vagy egy hangsúlyos tárgy, régiség, dekorációs elem, akkor érdemes eköré felépíteni a többi részletet, továbbá nem muszáj teljesen az utolsó szalvétaráncig korhűnek lenni, egy-egy dolog átvétele és vegyítése a modern ötletekkel harmonikusabb végeredményhez vezethet.

Kapcsolódó cikk:
- Így leszel trendi menyasszony az idén