Képek | Közélet

10 éves odaadó és lelkiismeretes munka után rövidre szabott elköszönésében hálát adott Istennek, hogy első állomáshelye Szany nagyközség lehetett. Plébánosként megköszönte a segítséget minden jóakaratú embernek, akik segítették abban, hogy szolgálata jobb és könnyebb lehessen falujában. Megköszönte az egy évtized alatt kialakult barátságokat, melyek az áthelyezés után is tovább élnek. Jézus szavaival, majd Harsányi Lajos volt szanyi káplán versével köszönt el a szanyi hiveitől. "Szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket!"

Búcsú a falutól

Most elhagylak, falu!

Majd jönnek dús nyarak, mikor sűrű keresztek
őrzik méhükben édes terhüket: az új búzát.
A Rába nefelejcsvirágos partjai között
öreg halász ladikja hallgatag húz át,
és én nem látom többé rozsdavert sisakját
a vén toronynak, min török nyilak kopogtak.
Nem látom népem gazdag ékeit, mikor majd
nagy nászokat ül, vagy temet hideg halottat.
Barokk szentekkel ékes hűvös templomomból
riadt sikoly kiált utánam: ó ne menj el!
Mi lesz velünk, Szentség-Törő finom kezed ha
Nem köt bennünket össze többé majd a mennyel?

De én megyek. Ám elviszem magammal
a lelkedet, falu. Minden örömét, búját.
Bennem maradnak a szagos szanyi virágok,
a virgonc ménesek, kolompos méla gulyák.
Veronika gyolcskendőjén viszem magammal
az Örzse néni könnytől ázott ráncos arcát.
Ereklyéim közé teszem, mint régi fegyvert,
a Zúgó Márton annyi kedves földi harcát.
Viszem a bűnt. A hosszú téli éjszakákat,
szülőanyák sikolyát szörnyű hajnalonta,
az vadász puskája tompa durranását,
mikor az erdőn átcikáz a villanó szalonka.

Bennem marad a rét, a méh, az estharangszó,
legények víg dala, leányok gerlekacagása.
Jöhet a tél, befödhet mindent hólepellel,
hogy két szemem az arcod, ős falu, ne lássa:
én egy maradok véled mindörökre immár,
s bár életem, mint délutáni nap, hanyatló,
úgy őrzöm emléked nehéz szívemben mindig,
mint tenger zúgását a kagyló.

Mint roppant tenger zúgását a kagyló.

Az elköszönés és a megköszönések után kevés szem maradt szárazon a szanyi római katolikus templomban. Isten Veled Imre Atya! Falunkba mindig szeretettel visszavárunk!